Szeretek erdőben sétálni. Tóni inkább az urbánus változatra szavaz, de azért sikerül rávenni, hogy kiránduljunk. A Normafa azonban több mint illúzióromboló - tekintve hogy hétvégén több az ember, mint a fa-, így általában csak Sopronban tartózkodásunk alatt vágunk neki az erdőnek. Nyáron már egy egész komolyat mentünk a két naggyal. Most hétvégén csak egy lájtosabbra menetre vállalkoztunk, mert Balázs is jött velünk, s a babakocsink nem egy terepjáró típus.
E rövid felvezető után térjünk rá e bejegyzés tárgyára: a gyermekek öltözetére, főként a kiegészítőkre. Kamcsi baba nélkül mostanában sehova se megy. Bálint pedig továbbra is nagy fegyverkezésben van, kard és sisak nélkül nem mozdul. A hétvégi sétánk alatt Mami nokedlikeverő tálja is megtette sisakként az otthoni hiányában. Nem is értem miért mosolyogtak meg minket az emberek...
E témakörben találtam még egy nyári gyöngyszemet. Közismert, hogy Bálint egy naturista. Bárhol és bármikor pucira vetkőzik. Előszeretettel teszi ezt a pl. trambulinban, ahol a zoknikat a kezeire húzza (bokszkesztyűnek kell), az alsónadrágját a fejére (sisaknak, mert a műanyag sisakot nem viheti be az ugrálóba). Új keletű kedvenc a csizmás kandúr, aminek hatására legidősebb gyermekünk 40 fokban is csak gumicsizmában volt hajlandó létezni. Valahogy így.
És igen, Kamilla fején az az izé Bálint alsónadrágja.

Köszi hogy mosolygós napot szereztél ezzel a bejegyzéssel :-) Üdv Melinda
VálaszTörlés