Évzáró az oviban

Május végén már évet zártak az oviban. Ez alkalomból egy borítékban összegyűjtve minden szülő megkapta csemetéje éves termését, amiket a festés / rajzolás témakörben archíválandónak ítéltek az óvónők.

A papír alapú archívum nem hinném hogy sokáig megmarad, ezért gyorsan mentettem egyet digitálisan is. Van itt kérem sok minden: tűzoltóautó, fészek a fán (vmi miatt a fészek tök kék) stb.

Évzáró ünnepség helyett egyébként egy kicsit bénára sikerült "évzáró játék" volt, motivációs alapon. (Mint azt megtudtam, két módszer van az óvodai csoportfoglalkozások során. Vagy mindenkinek kötelező, vagy aki akar az részt vesz, aki nem akar, az meg nem vesz részt. A mi ovink ez utóbbi, motivációs irányt követi.) Ennek megfelelően Bálint ült az asztalnál, tömte magát pilótakeksszel és teljesen elzárkózott mindenféle aktivitástól. Sőt, nekem is kerek perec megtiltotta, hogy játsszak és egyáltalán, hogy elmozduljak mellőle. Ha fél méternél távolabb kerültem, keserves sírásban tört ki. Aztán amikor már elegendő kekszet fogyasztott, közölte, hogy menjünk haza.

Nem az a szereplős típus. Anyák napjára pl. megtanultak egy négy soros verset. Az érkező szülők egyesével mentek be. Akinek az anyukája bement a csoportszobába, az előre jött és ajándékátadás kíséretében elszavalta amit tanultak. Na a mi Bálintunk beült az ölembe, jó mélyen befúrta a fejét és nem mozdult. A vége az lett, hogy az ovistársak elmondták nekem a verset. Ekkor Bálint felpattant és elhangzott a jól ismert "menjünk haza".

Szerintem ez a szereplés dolog is olyan Bálintos: ha majd nagyon muszáj lesz, az utolsó utáni pillanatban (azaz iskolakezdés után), hajlandó lesz kérésre megszólalni. Addig se erőltetjük a dolgot, főleg hogy fű alatt - pl. ebéd közben- minden versike és egyéb tudomány elhangzik előbb-utóbb. Kamcsi viszont továbbra is ellenpontoz: akkor is mondja, ha nem kérjük. Szajkózza a hallott versikéket. Az aktuális sláger továbbra is a "Páncél csörren, kardom csillan" (Maszkabál). Továbbá új elemként megjelent a büdösözés. Az aktuális ovis káromkodás ugyanis a "büdös kaki". Ezt ismételgetik, aztán várják a hatást.

No comment.

Az ovira visszatérve. Bár délutánonként ha megjelenek, akkor mindig nagyon hazamehetnékje van Bálintnak, reggelente lelkesen megy az oviba, lelkesen üdvözli a barátokat, a dadusokat, az óvónéniket. Most épp Olivér "A barát", s ha mással is mer játszani Oli, Bálint mindig nagyon le van törve: "Olivér már nem a barátom" - mondja. Igy mostanság oly nehéz témákat feszegetünk, hogy egy embernek több barátja is lehet, avagy hogy anya felesége viszont nem lehetsz, mert fiú vagy, így max. a férje lehetnél (de abból már van egy anyának)...

Érdekes látni, ahogy okosodik, egyre több mindent ki tud fejezni. Már egy szimpla "hiányoztál" (régebben: "hiányoztam Neked") is szívmelengető tud lenni, de Bálint néha meglep egy ölelés keretében elhangzó "szükségem van Rád" avagy "olyan jó, hogy Te mindig itt vagy nekem" vallomásokkal is. :-)