Rámolás

Bálint mostanában a földön hempereg. Járókát mellőznünk kellett, mert a nagy forgolódásban beveri a fejét a rácsokba és annak sírás a vége. Azonban a pokróccal kijelölt területet egyre gyakrabban elhagyja. Mivel se nem kúszik, se nem mászik, ezért az ide-ode hempergés technikáját használja. Egyre sikeresebben.

Az őrizetlenül hagyott újságokat leszedte:

Gyorsan kiolvasta:

Dolgavégeztével megpihent:

Majd megéhezett és elkezdett enni egy kiválasztott darabot.

Erről fotó nincs, mert mire ezt észrevettem addigra már le is nyelt egy kicsit, s S.O.S jelleggel kellett a szájából kikurkászni a megrágott vizes papírfecniket.

Hallgat a nevére

Mivel kis családunk egyik fele távol van a másiktól, így hát skype-olunk. A videótelefonálás tapasztalata: Bálint felismeri apját a képernyőn is (de legalábbis nagyon örül annak, akit ott lát) és hallgat a nevére. Ez utóbbit egyéb körülmények között én is teszteltem. Ha mással van elfoglalva és azt mondom "Bálint", akkor gyorsan odanéz. Ha azt mondom "Géza", akkor néha odafigyel (de nem oly hirtelen), néha nem figyel oda. Szóval szerintem hallgat a nevére.
Szegény csak akkor lesz megzavarodva, amikor az orvos, védőnő, bölcsis néni stb. Antinak szólítja. Mivel Antal az első neve, minden hivatalos közeg így hívja a babánkat. A "Bálint" már az első nap a kórházban lemaradt. Később is jó pár helyen - így pl. a leendő bölcsiben is - kifejtették, hogy mekkora hülyeség az ilyen névadás illetve névhasználat. Ők az első nevet használják. Szegény Antal Bálint.

Hétvégi outdoor

Hétvégén nekivágtunk a soproni erdőnek. Volt nagy csodálkozás. Sportbabakocsink még mindig nincs, ezért a mózest sportosítottuk a következők szerint: háttámla (állítható) felcsavarva, lábak pedig a mózeskosár végén enyhén kilógnak.

Útközben szembejött egy játszótér. Kicsit talán még korai, de kipróbáltuk a hintát is, szigorúan felügyelettel:

Murphy

Murphy-vel közeli ismerősök vagyunk. Ahogy a január végi betegeskedésnél, most is egy jó előre egyeztetett találka előtt lázasodott be Bálint. Így ezúttal egy torokgyulladás akadályozta meg, hogy az EVK Baba-Mama klub alapító ülésén képviseljük magunkat. :-(
Szerencsére azonban másfél nap bágyadtság után visszatért Bálint lendülete. Fájós torokkal például a radiátor rugdosása egy jó elfoglaltság. Akár egy órán át is.

Tolatás

A parkettának nagy előnye - zokniban járás esetén pedig komoly hátránya -, hogy jól csúszik. Ezért nagyon szuperül lehet rajta hason csúszva tolatni. Csak ne lenne annyi akadály a szobában! Például egy pelenkázószekrény és pelenkatartó (azaz szarcsapda).


Vagy például egy kiságy.

De miért van a gyereken sapka a szobában?

Keresztelő

Húsvéthétfőn Bálint a református egyházközösség tagjává vált.
Kapott egy szép igét is (zsoltár részletet, amit a keresztelő lelkész választ a keresztelendő gyereknek, az életére vonatkozóan). E szerint férfias (harcias), hosszú élete lesz. Így legyen.

Jövő ilyenkor nem őt locsolják, hanem már ő fog locsolkodni.

Tavaszi ihlet

Sziasztok! Ez itt az első napellenzős kalapom. A nyuszi hozta. Kicsit rövid a madzagja, de egyébként jó. Nem szeretem ha szemembe süt a nap.


A tavaszi - vagy inkább kora nyári - napsütés egyébként megihlette Bálintot és egyik napról a másikra elkezdett mozgolódni. Általában a pelenkázón van a legjobb formában- hol máshol, hiszen ott nem lehet egyedül hagyni, strázsálni kell -, és a popsitörlős dobozra teljesen rá van izgulva. A dobozért egyik este hátranyúlt. Hasra érkezett. Így a forgás már mindkét irányba megy. De csak ha megvan az ihlet. Ez a műgonddal épített "motivációs játéktorony" például nem mozgatta meg:

Bálint az úriember

Bálint igazi úriember. Erről felvételt is sikerült készíteni, amin az látszik, ahogy kikapja a terhet Katika kezéből és átvállalja tőle annak fogásával, forgatásával, tanulmányozásával kapcsolatos összes feladatot. Ez nagyon rendes dolog volt ám! Katika is egészen jól viselte - később úgy látom ezzel lesz még bajunk...




ui: miután igazi archív felvételről van szó, amit a videó felelős lustasága miatt eddig nem tettünk ki, így hamarosan vissza fogom állítani a dátumot a megfelelő időpontra (ami március 1-e, amikor Misi szülinapját ünnepeltük).

Életfa triplázva

Beindult a kertészeti szezon. Sopronban ültettünk egy cseresznyefát, amit kineveztünk Bálint fájának. (Állítólag a fiúknak körtét kell ültetni, a lányoknak almát.) A nagyszülők aggostyáni birtokán is minden unokának van fája. Ma pedig leadtuk a jelentkezést a kerületi önkormányzat "Ültess fát a gyermekednek!" programjára. Túl sok aktivitást részünkről nem igényel az ügy, mivel a közterületi ültetést választottuk. Így egy ilyent ültet nekünk Pokorni Zoltán a szomszéd utcában:


A babát egyébként a héten kijelentettük itthonról, a 12. kerületből és átírattuk a nagyszülőkhöz, 11. kerületi lakosnak. Remélem ezt nem veszik zokon és kapunk egy ilyen szép "crataegus laeviata paul's scarlet"-et. Azaz cseregalagonyát, névre szóló táblával.

Kis Oroszlán

Az utóbbi hetekben komolyan elgondolkodtam azon, hogy törvénymódosítást nyújtok be: a GYED mellé veszélyességi pótlékot is lehessen igényelni. Már jó ideje oldalazva közelítem meg a pelenkázót - kivédendő a rúgásokat. Karmolások ellen körömvágással ideig-óráig jól lehet védekezni. A csípések, markolások persze így is maradnak. A fogak számának drasztikus emelkedésével pedig most harapások is színesítik a palettát.
Bálint felkérezkedik. Amint felemelem, ő is két kézzel nyúl felém, fülemnél, hajamnál fogva húz maga felé és hatalmasra tátja a száját. Majd hamm bekap és harap. Néha úgy nézek ki, mint egy serdülő, aki elvakarta a pattanásait és ettől tele van kis sebekkel az arcán és a nyakán. Szegény babus biztos éhes... Na de közvetlenül kaja után is? És miért engem?
Szóval Bálint tényleg egy kis oroszlán. Van valami ebben az asztrológiában.

8. hónap

Bálint ma 8 hónapja látogatott először a Vércse utcába. Tetszhet neki, mert azóta nálunk van.
Az utóbbi egy hónapban felébredtünk a téli álomból, bepótoltuk a télről halasztottakat. Így például meglátogattuk a leendő focis pajtásokat, Marcit, aztán Csanát és ma Dávidot is. Minden baba annyira más! Pedig az ember lánya - azaz én - azt gondolná, hogy ebben a korban még nincs nagy különbség a gyerekek között.

Bálint továbbra se az a mozgékony típus. Bár a hasról hátra forgást már rutinszerűen űzi, az egyéb dolgoknak mint pl. hasra fordulás, esetleg kúszás jele sincs. Dévény tornára még járunk, de csak 2 hetente jön össze. Kis segítséggel a hasra fordulás is jól megy a tornán, ezért legutóbb már a mászás volt napirenden. Na abból aztán lett nagy sírás-rívás.
Mostanában egyébként is sok a méreg és mérges sivalkodás, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy ő szeretné. Mert hát a fekvés már sokszor uncsi, ülni sokkal érdekesebb (lenne).

Még magasabban ülni, pedig még érdekesebb:

Már várom, hogy magától is tudjon ülni. Hajrá Bálint!

Túlméret

Babánk lassan kezd túlméretes lenni a mózeskosárhoz.
Gondoltam, ha kikerül a téli bundazsák még nyerünk egy kis helyet, de lényegesen nem javult a helyzet. Elhelyezés már csak háton, feltett kezekkel lehetséges.

Itt az ideje, hogy szétnézzünk a sport babakocsi piacon.