2012. november 28., szerda

Balázs 11 hónapos

Balázs 11 hónapos. Ez a hónap nem a testi gyarapodásról szólt, mert grammra pontosan ugyanennyit nyomott egy hónapja is. Azért a hurkák megvannak még: 10,37 kg, 78 cm, 6 fog.
Néha már egy-egy pillanatig megáll kapaszkodás nélkül, nagyon ügyesen rakosgatja a játékokat. Nagy kedvenc a dobozból kihajigálás és néha kedvenc a visszapakolás is. Ámulva figyeli a nagyokat, s remekül elvan néha azzal is, ha csak nézi őket. Cserébe Bálint és Kami is szeret baba lenni:
Balázs mostanában sokat sír, elkeseredik ha nem vagyunk ott mellette, jön utánam, kapaszkodik a lábamba. Továbbra is tipikus jelenség, hogy ha meglát, akkor otthagyja a legkiválóbb játékot is és sírva kéri, hogy vegyem fel. Sokszor már csak lopva merek bepillantani a gyerekszobába, hogy nehogy észrevegyen, miközben én ellenőrzöm, hogy ő épp mit kap be a szájába a földön heverő cuccokból.
Egye többször adunk neki darabos ennivalót. Még csak játszik velük, de egyre szakszerűbben csócsál szét egy kiflit. Három kis csemegeuborka pedig komoly programot jelent neki, nekünk pedig egy nyugodt vacsorát. 
Nemsokára szülinap! :-)

2012. november 24., szombat

Wii - újratöltve

Amikor Bálint született vettem "neki" egy wii-t. Persze elsősorban én nyomtam vele, tekintve, hogy Bálint mászni sem tudott... Na ezt a wii-t kb. két éve nem használtuk, akkor is vendégek izzították be. Gondoltam a karácsonyi időszakban eladom. Leporoltam, kipróbáltam működik-e. Ez lett belőle...



A többiek még nem jelentkeztek be, hogy játszanának, de elég kitartóan követik Bálint teljesítményét, aki persze csatakosra izzad és érzelmileg rettentően bevonódik a játékba... Még gondolkodom mi legyen, lehet adok a cuccnak még egy évet.

Ma délutáni alvás helyett...

Bálint ma a rendrakáshoz, ebéd előtt, még nagyon fáradt volt, de aludni már nem akart. Elbarikádozta az ajtót és ezt művelte helyette...
Azt is kifejtette, hogy sajnos nincs elég autója, hogy körbeérjen!




2012. november 23., péntek

Reggeli kóma

Egyik az egyik kanapén, a másik a járókában,
 a harmadik pedig a másik kanapén.
Mostanában barátságosnak nevezhető 7 órai ébredés van. A nagyobbak ébrednek először, de jó eséllyel Balázst is felkeltik, amikor betrappolnak hozzánk. Vagy épp be se kell trappolni, mert valamelyik már ott alszik hajnal óta a nagyágyban velünk. 
Bálint standard reggeli programja a mesenézés, amihez Kami is csatlakozik ideig-óráig, aztán megunja. A reggeli szopi  utáni időpont az egyetlen, amikor Balázst még be lehet tenni a járókába. Egy ideig onnan szemlélődik, aztán megy hozzá Kamilla szórakoztatni őt.
A reggelek rendszeres drámai eleme Bálint felöltözése. Balázst visszük, öltöztetjük, még nincs megkérdezve a témában. Kamilla általában magától jelentkezik ruhacserére, mert zavarja a pelus, ami addigra már a térdét verdesi. Bálinttal azonban minden reggel eljátsszuk a küzdelmünket, hogy öltözzön, jöjjön reggelizni stb. 
Ha csak őt kell elindítani - mint pl. most -, akkor azért egyszerűbb az eset. Kami és Balázs ugyanis épp betegek, itthon vannak. Kamilla az első két nap sírt reggelente, amiért ő nem mehet bölcsibe. Azóta beletörődött a sorsába. Azért reggelente még megkérdezi, hogy meggyógyult e már, majd szomorúan veszi tudomásul, hogy még mindig nem. Bálint pedig minden reggel közli, hogy ő is beteg és ezért nem mehet oviba. Délután aztán alig tudunk hazaindulni onnan, mert még játszik. No meg azért, mert nem akar öltözni... 

2012. november 21., szerda

Heti 1x palacsinta

Tóni egyik nagy kedvence a palacsinta. Üresen és kakaósan. Heti 1x ez a vacsora. Most már rutinszerűen így készül:

Bálint adagol és kever, Kamilla kever, Apa süt. Mindenki eszik. Bálint már egészen komoly fogyasztóvá lépett elő.

2012. november 17., szombat

(Majdnem) teljes lovagfelszerelésben

Bálint lovagi felszerelését tovább bővítettük. Egerből egy pajzsot hoztunk neki ajándékba. Így már van ló, sisak, kard és pajzs is.
Gyermekünk azonban - miután örömködve megköszönte a pajzsot - rávilágított egy hiányzó elemre és ezt javasolta: "Anya, menjetek vissza vidékre és hozzatok nekem egy páncélt is!"  

2012. november 12., hétfő

Bortúra és egyéb kalandok Egerben

A tervek szerint úgy volt, hogy a hétvégén Kamilla és Bálint nagyszülőknél legelnek, mi pedig Balázzsal - és egy hatalmas csapattal - Egerben borozunk. Ez így is történt, de az idei sokadig hányós-fosós vírus épp erre hétvégére ütemezte magát. Kamilla péntek este, én szombat délben, Bálint szombat este kezdte a dolgot. Tekintve, hogy szombat estére egy komolyabb borvacsora volt nekünk betervezve, a feladvány az volt, hogy aznap estére mozgóképes állapotba hozzam magam. A megoldás kulcsa pedig 4 x 2 cl szilvapálinka volt, kétóránkénti ütemezésben, lehetőség szerint nem pont szoptatás előtt lehörpintve. Még nem próbáltam ezt a terápiát, de bejött. Azt nem mondom, hogy végigettem a négyfogásos borvacsorát, de legalább el tudtam menni, s a húsleves levét is elfogyasztottam. A vacsi végére aztán olyan jól lettem, hogy még egy szelet üres kenyér is lecsúszott. :-)

Edina profi szervezésének részeként volt egy komplett berendezett játékszoba két óvónénivel, akik a vacsi alatt foglalkoztatták az aprónépet. Itt épp mesenézés folyik.
A legapróbb azonban inkább velünk maradt... 

Másnapra aztán már némi közös sétára is futotta az erőmből. Azt hiszem most jártam életemben először az egri várban.
A séta után aztán visszamentünk a szombat esti vacsora helyszínére, így végülis nem maradtam ki teljesen Kelet-Magyarország egyik top éttermének élvezetéből: egy húslevest (immár a tartalmát is) megettem ebédre. Tanulság: legközelebb már akkor elkezdem a belső fertőtlenítést, amikor a bölcsiből hazaküldik az első gyomorügyi beteg gyereket. 
Mint minden rosszban, ebben is van valami jó. Így ugyanis Balázs és Tóni ezen a hétvégén még több időt tudott együtt tölteni kettesben, ami itthon nem nagyon adatik meg...

2012. november 6., kedd

Mazsola először beteg

Mazsola (alias Bazsimazsi) eddig pár enyhe náthával megúszta. Nincs is jobb választás az első betegségre, mint egy hosszú hétvége, amikor Apa síel. Balázsunk pont azon a három napon, amikor nem találkoztak, végig 39 fokos lázat produkált. Még sose láttam ilyen magas számot a hőmérőnkön. Amikor már 39,8-at mutatott a kijelző, inkább kihúztam. Túl vagyunk az első hűtőfürdőn is, ami nekem is az első volt, mert még egyik gyereknek sem volt ilyen tartósan ilyen magas láza. Balázs azonban vicces módon élvezte a hűtést és utána borzasztóan felélénkült. A soproni kórház ügyeletes gyerekorvosa piros mandulával magyarázta az eseményeket.

Pár hete Bálintnak is mandulagyulladása volt. Ő - mint általában - csak egy napig volt lázas, amit viszont - mint általában - még egy hét itthoni terápia követett. Az ilyen itthonlétek általános jellemzője a borzasztó nagy unatkozás (Kamcsi ugye bölcsiben). Amikor aztán egy hét után Bálint végre újra mehetett oviba, ezt mondta nekem aznap délután: - Kösz Anya, hogy jöhettem oviba. :-)

2012. november 3., szombat

Vendségben csak visszafogottan

 Béláék ikreivel szép csendesen játszogattak gyermekeink múlt vasárnap.
Mint ahogy általában szoktak...

Hazafele úton Bálint egyszer csak mosolyogva megszólalt az autóban: 
- Van ám meglepetés a zsebemben!
- Milyen meglepetés?
- Nem mutatom meg, majd csak otthon. 
Na ebből már sejtettem, hogy Bálint zsebében olyasmi van, ami nem az övé. Jelen esetben egy szelet csoki és egy játékfigura tetszett meg neki. A tulajdonviszonyok tiszteletben tartását rendszeresen - de egyelőre kevés sikerrel - gyakoroljuk, miután néha az oviból hazatérve is előkerül a zsebekből ez meg az.