Most először itthon hagytuk az összes gyereket, Benikét is beleértve több napra. Mi pedig elrepültünk Azerbajdzsánba... A hétköznapok menedzselhetőségét biztosítandó 2 hét szervezés után előállt a táblázat arról, hogy a 4 (!) segítő közül ki hova melyik gyerekkel mikor... Alapvetően Mami tartotta a frontot, de jött mindennap Nagymama, nálunk aludt Luca is és Gabi is besegítettt Beni körül, amikor Luca későn ért haza.
Így mindenki túlélte azt a 4,5 napot, amíg mi megnéztük Bakut, ahova egyébként nem jutott volna eszünkbe elmenni, ha Tóninak nem akad ott dolga. Az újonnan épült (mondjuk a város nagy része újonnan épült) lángtornyok egyikében laktunk:
A 27. emeleti szobából a kilátás a tengerre, ami az olajszennyezettség miatt itt nem alkalmas fürdésre:
Pedig jó idő volt még október elején is. A mindig égő hegyoldal mondjuk nem a perzselő hőségnek, hanem a felszínhez közeli földgáznak köszönhető.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése