Az első karácsony

Bálintot annyira még nem hatotta meg ez a karácsony téma. Nézegette a fát, de nem különösebben jött lázba. De ez volt jó ideig az utolsó karácsony, amikor az ő jelenlétében készült el a fa díszítése és az ünnepi asztal:

Ebéd után megérkezett a várva-várt Jézuska, a várva-várt járókával. Ajándék volt ez nagyoknak:

és kicsiknek egyaránt:

Azóta most ez az események fő helyszíne, s a nappali közepén áll. Néha a konyhában. Vagy épp ahova húzom. Mert van 4 hatalmas kereke ( azaz kerekes, mármint a járóka (is)).

Karácsonyi parti

Tegnap volt nagy karácsonyi parti, egyetemi barátos mamákkal, papákkal, babákkal, a közel vagy távol jövőben leendő mamákkal illetve leendő papákkal.

Egy órányi szerény részvétel után Bálintot azonban száműztük a nagyszülőkhöz, hogy mi is részt tudjunk venni. :-) A partinak aztán hirtelen vége szakadt, amikor is szirénázó Bálintot sürgősen vissza kellett szállítani, hogy ő is bevacsoráljon, majd lefeküdjön aludni.

Így nézi a Bálint a TV-t

Bálint korán kezdi a TV nézést. Eléggé érdekli a dolog, így percekig nézi hason fekve a készüléket. Amikor a kép készült a kezét még nem nagyon használta támaszkodásra, így a TVzés pont beleillett az edzésprogramjába :-)

Megkezdtem karácsonyi szabadságom

Fotós barátaink biztosan lefikázzák majd a képet mivel a kivágás nem tökéletesen egyforma a kettőn, pedig látható, hogy le kellett hozzá hasaljak, ami az én pocakommal nem kis mutatvány. Azért a lényeg megvan (Csacsi, homályos Bálinttal és Bálint homályos Csacsival).
A történelmi jelentősége pedig a dolgonak abban rejlik, hogy a madarak csipogása alapján egy járókát hoz a Jézuska, így a fekvő szőnyeg napjai meg vannak számlálva - főleg, hogy Bálint eléggé képbe került a szőnyeg működését tekintve, így tudja, hogy ha oda lekerül, akkor hamarosan magára is lesz hagyva. Azt pedig nem szereti...

Na ebbe is belenőtt a gyerek!

Még a tejfakasztó partin kaptuk a képen látható kis ruhácskát. A parti alapján csoda, hogy meglett, most pedig Bálint baba bele nőtt, így rá is adtuk :-)



Sajnos a kapucnis dolgokat Bálint a sapkával egy kategóriába sorolja (nem szereti), ezzel együtt aranyos volt benne, egészen amíg nem kezdett el ordítani (1 perc). A kapucni leszedése segített az ügyön, úgy még a vízszintesbe helyezést is lehetett könnyedén abszolválni.

Kis karácsonyi előzetes

Az ünnepek standard programja - az ajándékbontogatás, bejgli evés és családlátogatás mellett -, hogy Tóni minden évben megpróbálja megdönteni a számítógépes játékokkal töltött időrekordját. Idén homok csúszott a gépezetbe, a homokot Bálintnak hívják. De a leleményes apákon nem lehet kifogni, így karácsonyra kengurut és járókát kértünk a nagyszülőktől (bocsánat, a Jézuskától, ezt még gyakorolni kell majd az elkövetkezendő évekre tekintettel).
A járóka a tervezett bevetési módja, hogy a lakás közepére állítva Bálint baba látótávolságon belül legyen a konyhából és nappaliból egyaránt. Igazából legalább annyira kritikus, hogy ő lásson minket, mint fordítva. Ugyanis mostanában nagyon megnőtt szociális igénye. Egyenlőre ezt a következőképpen oldjuk meg: a mózeskosár hátát megdöntve - hogy jól kilásson - tologatom a játékokkal felszerelt babakocsit oda, ahol épp vagyunk. Legyen az vacsoraasztal vagy épp teregetőállvány. Ő meg sasol, valahogy így:

A másik item, a kenguru tegnap meg is érkezett - éljen a Vatera. Gyorsan teszteltük, hogy a tervezett célra beválik e majd:

Ennek a képnek az előzménye az alábbi 1990-es életkép, amin Tóni Bence öccsét láthatóan jól leköti a számítógép, ami akkoriban még nagy újdonságnak számított. Bálintot inkább a tükörreflexes fényképezők érdeklik (vagy a mamája):

Ádvent

A csillárok és lámpák nézegetése eddig is nagy kedvenc volt. Végülis fekve tényleg csak ezt látni jól. De mióta új díszt kaptak a csillárok, azóta még jobban tetszik Bálintnak. Főleg ez, mert ezen van a legtöbb érdekesség (csomagok az "ádventi kalendárium" napjai).

Az ádventi koszorú annyira nem értékelte, valszeg mert nincs benne piros. Apuka pedig az angyalfejjel nem ért egyet. Nekem azért tetszik.

Megjött a Mikulás

Na kérem a Vércse utcába is megjött a Mikulás. Nagymamától kapott szuper szerkóban (és a majdani ruganyos járás érdekében hordott bőrszandiban):

Aztán az ördög elvitte átöltözni, mert jól összebukta magát:

Bálint topisan

Megcsúszott a gyereken a sapka :-)

 

Bálint baba ma ismét tett egy kis lépést a fejlődése hosszú útján. Ma hason fekve megfogta az elé tett játékot. Persze jó közel kellett tenni, de megragadta és cincálta. Eddig ilyet nem csinált, max a pelenkát ami a feje alatt van tömte a szájába.

4 hónapos ajándék

Babus 4 hónapos volt tegnap, kb. 66 cm és kb. 6,6 kg. (most látom, milyen sátáni számok, csupa 6-os). Ajándékba egy bőrszandit kapott, így a tél elején... No nem tőlünk, hanem Holnapy doktortól az Ortopéd Klinikán, ahova 4 hós kontrollra vittem. Ő is úgy találta, hogy korrigálni kellene a csámpi lábain, így kapott egy cipőcskét, ami kifelé kényszeríti a talpacskáit. Hát nem mondom, hogy ez a kedvence. Dévény terápiára is megyünk, a héten 2x is. A kettő együtt reméljük hamar megteszi hatását.

A múlt heti hallásteszt óta egyébként naponta többször megbizonyosodunk róla, hogy ez az érzékszerve rendben van. Néha túlságosan is. Gyakorlatilag minden zaj zavarja szopi közben. Régebben tv-t néztem, olvastam közben. Most még az is zavarja, ha lapozok az újságban. Mondjuk a maratoni etetéseknek is vége már egy ideje, a 40-60 perc helyett 15-25 perc alatt végzünk.

Az orális korszak kezdete

Tóni nyomasztására - miszerint nem fordítja fejét a hang irányába a baba - elkezdtünk aggódni a bébi hallása miatt. Aztán teszteltük. Mivel a zacskócsörgésre következetesen felébred, ezért egyrészt volt egy-két sírós ébredés, másrészt megállapítottuk, hogy mégiscsak hall. Maximum le se bagózza ha beszélünk hozzá (lehet hogy kamaszodik). Na de aztán megvolt az áttörés is, és a Bálint hívószóra irányba fordult, mosolygott. A mosolyról jut eszembe, hogy minap az első hangos kacajjal is megajándékozta Apját. Nagyon cuki.

Mostanában már sokszor nem megy, hogy leparkoljuk a gyereket és ő sokáig magában elvan. Kell, hogy ott legyen valaki. Általában az is elég, ha csak mellette teszünk-veszünk, beszélgetünk. Pl. Krisztáéknál lakás- és pocaknézőben így:

Persze a legjobb, ha játszunk is vele (és a mega tuti, ha táncolunk neki :-) ). A játék mostanában a következő: én tartok valamit a keze közelében, Bálint nehéz koordinációval de odatalál, megmarkol majd a szája felé indít és hamm bekap. Valahogy így:

Egyszer valahol olvastam, hogy ez az orális korszak. (Igen, van anális is. Az a bilire szoktatós. Ha jól emlékszem.)