Bálint erdei iskolában

Bálinték sulijában az év végén minden osztály erdei iskolában tölti az utolsó hetet. Az 1/a, azaz Bálinték osztálya Mátrafüredre ment. Nagy készülődés előzte meg az eseményt. Külön szülői értekezleten mondták el nekünk a tudnivalókat és listát kaptunk a becsomagolandó dolgokról. Minden darabba, ami bekerült a bőröndbe, bele kellett írni a gyerek nevét. Órákat töltöttem azzal, hogy alkoholos filccel mindenbe, így minden egyes darab zokni belsejébe is beírtam, hogy Bálint. Aztán kíváncsian vártam, hogy a cuccok hány százaléka érkezik vissza és milyen állapotban. Nos Bálint nagyon rendes gyerek: minden visszajött makulátlan állapotban. Tisztán, úgy összehajtva, ahogy én összehajtottam. Bálint ugyanis pénteken ugyanabban a zokniban és alsónadrágban jött haza, mint amiben elment kedden reggel. Pólót és nadrágot egyszer azért cserélt, így összesen két darab szennyes bukkant elő a bőröndből. S hogy miért nem vett elő tiszta ruhát minden nap? Hát mert úgy ítélte meg, hogy jó lesz még az ...
Rengeteg mindent csináltak. Volt fürdőzés, pólófestés, pataktúra

 ... és sok-sok kirándulás,

pillecukorsütés az esti tábortűznél.

Még mielőtt elindultak, minden szülő írt titokban a gyerekének minden napra egy levelet, s odaadtuk a tanító néniknek. Ők pedig az erdei iskolában minden nap 'elmentek a postára', s minden gyereknek érkezett naponta egy-egy levél, amit érdeklődéssel olvastak. 1. napi levél:

 2. napi levél:

Persze arra is kioktattak minket előre, hogy mit nem szabad írni a levélben (hiányzol, várunk haza stb) és mit szabad (de jó Neked, hogy ott lehetsz stb.). S egyik nap a gyerekek is írtak nekünk levelet (a tanító néniknél véletlenül voltak előre megcímzett és felbélyegzett borítékok is...). Készül a levél haza:

A levél csak később érkezett meg, mikor Bálint már itthon volt. Minden nap vártuk, néztük a postát, s egyszercsak megérkezett. Íme:

Hogy miért nem írott betűkkel írt, azt rejtély. Az pedig, hogy nincsenek szóközök, megszokott. :)