Hajzselé és egyebek

Kamilla se sokszor volt fodrásznál, de a fiúk még sosem. Tegnap úgy adódott, hogy Balázs Mamival elvonatozott Sopronba, s délután elkísérte őt a fodrászhoz. Az eredeti tervben ez nem volt benne, de a szomszédos férfifodrász Bali haját is megcsinálta, oldalt felnyírta, elől bezselézte. A zselézés már otthon is nagy divat volt, de csak Bálint kente a hajára az általam kb 20 éve vett maradék hajzselét. Balázs cukira menőre sikerült haját este meglátva úgy döntöttünk, hogy akkor a Bálint is menjen el a fodrászhoz. Bálint komolyan készült erre, beírta a Google-ba, hogy "menő séró" és hosszasan válogatott a képtalálatok között. A kiválasztott képpel felszerelkezve indultunk a fodrászhoz, ahol  még Bali is kért a tegnapi sérójára egy újabb adag zselét. Örülés volt:

Utána pedig rögtön mehettünk a DM-be hajzselét, hajkrémet (!) és fiús sampont venni....

Kamit bezzeg továbbra se hozza izgalomba, hogy egy szénakazal ül a fején. A fésű is csak ritkán kerül elő.

Beni nagykádban

Benedek megörökölte a többiek babakádját állvánnyal együtt. Az állványra helyezett kiskádon igazán kényelmes lenne a fürdetés, ha Benőke nem pancsolna annyira, hogy utána az egész fürdőszobát fel kell mosni és át kell öltöznie annak, aki őt fürdeti. Ezt megelégelve Benit betettük a nagykádba. Ide behajolni nem túl kényelmes, ezért jól jön a segítség, aki tartja őt a vízben.

Benedek is élvezi.

Na ez milyen telefon?

Tegnap bizonyítványosztás volt. Levittem a két iskolást a tornapályára délután ötre,  hogy részt vegyünk az évzáró ünnepségen. Beálltak az osztályukhoz, én pedig leültem oldalra. Látnom úgyse kellett semmit, hiszen ballagó gyerekünk nincs, s olyan se, aki bármiféle díjat, jutalomkönyvet stb. kapna. Szóval leültem az egyik focikapu mögé, s még el sem kezdődött a műsor, amikor rájöttem, hogy én tök feleslegesen vagyok itt. Minek járnak a szülők évzáróra? Idén egyébként mindenkire rászólhattak, mert a köszöntőbeszédeket, nyolcadikasok búcsúztatóját és minden egyéb mondandót 25 perc alatt lezavartak. Már kezdtem örülni. Arra nem számítottam, hogy 50 perc lesz, amíg 1-13. osztályig átadják az összes díjat.

Na szóval elég lett volna a központi ünnepség végére menni, amikor minden osztály a saját termébe visszavonult. Tóni ment Balázzsal Kamillához, én Benivel Bálinthoz, hogy átvegyük a kék könyvecskéket.

Persze Kamiék ezúttal is hamarabb végeztek, így mire mi hazaértünk, ők már otthon voltak. Bálint ment az apjához, megmutatni a bizonyítványát, majd feltette a következő kérdést: - Na Apa, ez milyen telefon?

A dolog előélete, hogy Bálint kb 6 éves kora óta telefonra vágyik. Akkor megígértük neki, hogy 10 évesen kap majd. Ezt azóta számon is tartja, s most, hogy vészesen közeleg a 10. szülinap, egyre többször emlegette, nézegette a modelleket. S megemlítésre került az is, hogy a telefon minősége a bizonyítvány minőségével korrelál majd. Másodikban 2 négyes, harmadikban 3 négyes lett. Nem túl jó a tendencia, mindenesetre amikor ma mikrohullámú sütő ügyben mentünk a Media Markt-ba, Bálint (a többiekkel együtt) egyből leragadt a telefonoknál. A suliban most a Samsung a menő.

Júniusi Balaton

Eddig nem voltunk huzamosabb ideig a Balatonon korábban, mint július vége, illetve augusztus első fele, azaz amikor mindenhol teltház van, főleg hétvégén. Idén viszont - most, hogy már bármikor tudunk menni - a suli végeztével másnap reggel beültünk az autóba, s nemsokkal később megérkeztünk, hiszen ezúttal dugó sem volt. A helyek már mind kinyitottak, nem úgy mint május elején, viszont még kellemesen kevesen vannak. A strandon válogathatunk, melyik fa árnyékába fekszünk, a büfében nincs sorbanállás, az éttermekben van szabad asztal. Mindehhez kíváló strandidő. Egyetlen bökkenő, hogy a 23 fokos víz nekem még hideg. Bálint és Kamilla azonban egy órát is simán bent töltenek. Balázsnak aktuálisan hínárfóbiája van, ezért a parton lődörög, Benedek pedig majd csak jövőre kezdi a pancsolást. 

Esti lángosozás utáni ejtőzés a szántódi réven Mamival:

 Kamuska pózol a kamerának:

A gyerekek már egész önállóak, egyedül közlekednek a ház, a strand és a kisbolt között, rollerrel, gördeszkával és biciklivel jönnek-mennek, vásárolnak. Mivel fél tízkor a kisboltban már nincs semmi normális pékáru, koránkelő Bálintunkat ébredés után rögtön küldjük reggeliért. A strandra menéskor fontos szabály, hogy vízbe menni csak akkor szabad, ha felnőtt is van velük. Déli part révén persze mindenkinek bőven leér a lába, annak ellenére, hogy rekordmagas a vízállás idén. 

Benedek fél éves

Benedek ma fél éves lett. Repül az idő... 7,6 kg és kb. 72 cm. Egy fogacska büszke tuladonosa, ami a minap tört át. S nagyon várjuk a másodikat is, mert bizony az eddig sem túl fényes éjszakák az utóbbi napokban még kevésbé fényesek. Néha nagyon szenved, volt hogy 30-40 percenként felsírt egész éjjel, néha jobb a helyzet. Remélem ha áttör a második fogacska, akkor nyugalmasabb idők következnek. 

A hasról hátra forgás után a hátról hasra is megvolt, igaz az csak egyszer. :-) A  négykézlábazást viszont naponta sokszor gyakorolja, s ilyen Z (fél)ülésben szívesen ücsörög.

Nagyokat kacag, ha szórakoztatják, s minden nagyon érdekli. Kedvenc játéka a fél literes műanyag vizespalack, de a különféle padlóborítások is nagyon érdeklik. A parkettát hosszasan paskolja, a szőnyeget piszkálgatja. S hát ott van a fű is, amit óvatosan, de előszeretettel matat az ujjacskáival. 

Egy hete próbálkozunk a hozzátáplálással. Az első alkalom bizakodásra adott okot. Fintorgott az almapürétől, mindenáron el akarta kapni a kanalat, egy-egy kanál után több jött ki, mint ami bement, de azért látszólag érdekelte a dolog. 

Aztán napokig nem jutottunk tovább pár kanálnál, de ma már megevett kb. 60-70 gramm répapürét. Igaz ez fél órás művelet volt, de a kanálért legalább már nem kellett megküzdenem vele, s a kezeit se kellett fogni. Talán rájött, hogy nem a játék kedvéért nyújtom felé a kanalat.  

80 nap alatt ... a nyári szünetben

Ma kitört a nyári szünet. Utoljára volt Kami és Bálint suliban, s ez volt Balázs utolsó napja az oviban.   Elbúcsúztunk az óvónéniktől, akik megkönnyezték a búcsút  Balikától. S bizony Balázs is szomorú, hogy nem megy többet oviba. Máris megígértette velem, hogy majd visszamegyünk látogatóba. A cuccait, így a három év legszebb, eddig haza nem hozott alkotásait is összepakoltuk, s elhoztuk. Itthoni számvetés az óvodai évek munkáival: 

Holnaptól aztán jön a nyári szünet. 11 hét plusz ez a három nap a hétből. Azaz pontosan 80 napnyi nyári szünet áll előttünk. Mindenki vágja a centit. Ki ezért, ki azért... :-)

Balázs úszóversenye

Balázs szeptember óta járt úszni, az oviból vitték őket heti 1x. Heti 1 alkalom nem sok, de azért mégis azt vártam, megtanítják úszni. Nos e téren még nem teljes a siker. Háton lábtempó megy, de a kéz még nem nagyon társul hozzá. Egyéb úszásnem a kanyarban sincs. Balázs azonban írtó bátor, s van önbizalma is. Simán beugrik bármilyen mélyvízbe, s onnan kievickél valahogy. Kivéve, ha valami vagy valaki megzavarja, pl. Bálint. Így esett, hogy Gyenesdiáson utána kellett ugranom a medencébe és kimentenem. 

Ez a tudás azonban elég volt ahhoz, hogy kategóriájában (ami tudásszint szerint alakult) második legyen az év végi úszóversenyen. Írtó büszke rá.

Erdei iskolában a nagyok

Múlt héten Kami és Bálint erdei iskolában volt. Arra a nagy megállapításra jutottam, hogy kettő gyerek jóval kevesebb, mint négy. Pontosan feleannyi. :-) 

Balázs egyáltalán nem örült annak, hogy "egyedül maradt". A nagyok kedden reggel mentek el, ő kedden délután az oviból hazafele már elkezdett unatkozni. Azaz még haza se értünk, ő már unatkozott attól a tudattól, hogy Kamilla és Bálint nincsenek itthon. Az unatkozást egészen péntek estig folytatta, amikor becsapódtak az iskolások. A hazaérkezésük örömére aztán az egész hétvége úgy telt, hogy végig veszekedtek. Lehet, hogy Balázsnak a veszekedés hiányzott?

Bálint az utolsó nap - saját bevallása szerint - már vágyott haza az erdei iskolából. Kamilla szuper jól érezte magát. Arra a kérdésre, hogy azért örül e hogy hazajöhetett, így felelt: nem annyira.

Kamilla az erdei suliban - fésűt vitt magával, de a gyanúm szerint az végig a táskában maradt.

Kamilla írásban kér bocsánatot

Csak ne kellene naponta többször...

Négykézlábra állás pipa

Benedek napok óta szorgalmasan gyakorolja a négykézlábra állást. Immár a fejét is hozzá emeli, s egész hosszasan rugózik, előre hátra.

 Új elemként begyűri az egyik lábát maga alá, mintha fel akarna ülni.

De még nem. Bár már erre is felkészültünk, hiszen pont ma érkezett meg az etetőszék... :-)

Gyenesdiás

Június első hétvégéjében még sose kellett csalódnunk, ezúttal is szuper jó időnk volt az EVK-s hétvégén. Fiatalok tikkadnak az árnyékban, s várjuk az ebédet, ami igencsak lassan készült az aznap  először kinyitott büfében. Balra a fiúk, jobbra lányok, csak semmi keveredés:

A még fiatalabbak - Beni és Eszti - alszanak a hűvösben:

Idén a Hotel Katalinban voltunk, de a diási strandon is sok időt töltüttünk. A strandon még az M1 stábjával is összefutottunk, így Endre és Esztike egy rövid nyilatkozat erejéig (mit is csinálunk előszezonban a Balatonon) bekerültek az esti Híradóba is. 

Majdnem mindenki felkerült a fotóra:

Esti levezető foci kisfiúknak és nagyfiúknak:

A hátunk mögött lévő szálloda erkélyéről számos érdeklődő szurkolt a barátságos mérkőzés résztvevőinek.

Beninek nem kell a víz

A gyerekek már hetek óta nyüstölnek, hogy itassuk és etessük meg Benit. Így előkerült a még sosem használt cumisüveg, töltöttem bele vizet. Beni szívesen játszott vele, rágta, ami véletlenül kifolyt belőle víz, azt felszívta a ruhája. Többszöri próbálkozás után feladtuk, de a víz végül nem veszett kárba: Kamilla megitta.

A mi családunk

Balázs szerint:

Aki Benedeket keresné a képen, annak egy kis segítség: Balázs fején (értsd: nyakában) ül. De miért van  csápja?
Kamilla verziója ugyanerre:

Beni ezúttal az én fejemen ül...

Beni tolat

A szivacspuzzle-król indult:

S egész sokáig jutott, aztán eldőlt. A visszaforgás még nem megy, úgyhogy ez a végállomás.