Régóta küzdünk ezzel az alvással. De a héten - életében először - Benedek átaludta az éjszakát a saját ágyában. Nagy szó ez! Juj, de jó lenne, ha ez tartósnak bizonyulna. A reggeli tápi-ivás utáni visszaalvás (immár a nagyágyban) is jó lenne, ha megmaradna... Ez nem mindig könnyű, néha Benedek ekkor azt gondolja, hogy most már tényleg fel kellene kelni, de én jellemzően másképp gondolom. Jó példával elől járva maradok az ágyban. Mivel a hálószobaajtó csukva, messze nem juthat. Bánatában ma reggel visszafeküdt és aludt még egy kicsit:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése