Megyünk a játszóra

Mióta hazajöttünk a nyaralásból, azóta megyünk a játszóra. Muszáj, minimum napi egyszer. Bálint szétunja magát otthon, főleg a délutáni alvás után muszáj vele elindulni. Egy csapásra megszűnik a nyűgösség, amint kilépünk a házból (és közben a szomszéd néni virágaira hangosan mondogatja, hogy "hapci"; ezt a "hapci" dolgot ő tanította neki).
Szerencsére 10 perces sétára 3 játszó is van és sok-sok gyerek. Ez utóbbi nagyon fontos, mert akkor sokkal izgalmasabb a dolog. Van kit nézni, kihez odamenni és lerombolni az általa épített homokvárat.

"Apuka felügyeli Bálintot - az ezúttal épp kihalt játszón -, hogy ne vegye a szájába a kavicsokat"című kép következik most illusztrációként:

És ha hazaértünk a homoktúrásból, akkor otthon ismét valami nagyon érdekes programot kell prezentálnunk. Például pingpong-ozás (Nintendo Wii-n a számítógép ellen).