Nagypapa tiszteletjegyével (ami igazából egy egész éves családi "tiszteletbérlet") tegnap csapatostul elvonultunk az állatkertbe. Az eddigi tapasztalatokból kiindulva nagy várakozásaim nem voltak arra vonatkozólag, hogy Bálintot mennyire fogja érdekelni a dolog (érdeklődésénél eddig csak az ijedelme volt nagyobb, kivéve ha Fülesről, a szomszéd kutyájáról vagy a házunkban tevékenykedő 20 kg-os macskaóriásról van szó).
Azért igyekeztünk megfelelően felvezetni a dolgot és elmagyarázni, hogy akkor most megyünk az állatkertbe, ahol lesznek állatok, pl. ez, meg az, meg amaz. A főfogalom (=állat) magyarázási kísérletünk nem egyértelműen volt sikeres, mert odaérve többször emlegette, hogy akkor most már nézzük meg az "állatot" is , ne csak az oroszlánt, meg az elefántot stb.
Az én kedvenceim a zsiráfok voltak.
Eléggé ismerkedős típusok voltak, ezért Bálint nem rájuk szavazott.
Bemutatom az ő kedvencét:
Összességében egyébként tényleg érdeklődő volt. A nagy érdeklődésnek pedig ismét az lett a vége, hogy hirtelen meg kellett kezdeni a délutáni alvást.
És hát ne feledkezzünk meg a legifjabb résztvevőről sem.
Ő elég sok mindenről lemaradt. A mózeskosárból inkább csak a madarakat lehet jól megfigyelni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése