Babakoszt-diéta

Bálint téli immunerősítésére gondoltam, de arra kevésbé, hogy erre inkább nekem lenne szükségem. A hazahozott kórokozók ugyanis gyorsan terjednek itthon. Ha valamely szerencse folytán mégse lesz mindenki beteg, akkor is biztosra vehető, hogy én azért elkapom és sokkal hosszabb ideig, sokkal ramatyabbul leszek, mint B. Történt ez az idei harmadik outputorientált (értsd: hányós-fosós) betegséggel is. A mostani kórság elég durván indult, S.O.S jönnie kellett Maminak és megmenteni minket. Bálintba pl. hányáscsillapító injekciót is nyomtak. Hát ilyen is létezik. (Partikelléknek - alkoholos befolyásoltság miatti alkalmazás - nem javallt.)

Ilyenkor ugyebár diétázni kell. Megjegyzem, aki diétázott az már a szerencsésebb családtagok közé tartozott, hiszen tudott enni!
Bálint egészen speciális étrendet választott.
- Mit kérsz enni Bálint?
- Kamillát (azaz Kamilla ebédjét).

Legalább fogyott az íztelen brokkolipüré. Kamilla ugyse nagyon evett.

Két napig élt Kamilla kosztján Bálint, aztán harmadik nap elfogyott a brokkoli és sütőtökpürét csináltunk. Bálintnál kiverte a biztosítékot, hogy zöldről sárgára váltottunk.

Megjött a tél

A tavalyi szezonhoz képest idén simán vette Bálint az első havat. Volt lábnyom nézés, hógolyózás, Mikulás várás.

Published with Blogger-droid v1.5.7

Márton-napi tánci-tánci

Némileg el vagyok maradva a dokumentálással, így hát most következik a Márton-nap. Itthon is megettünk egy libát Tóni egyetemi barátaival, akik csupa fiú gyermekkel vannak felszerelkezve. Hogy-hogy nem, a fiúk Kamilla felé se néztek, mondhatni nem érdekelte őket ez a babázás dolog, cserébe elég hamar szétkapták a lakást és egymást is. Bálintnak akadt méltó ellenfele a verekedésben. Ilyenkor mindig megnyugvással konstatáljuk, hogy nem ő az egyetlen harcos a szelíd kismanók rengetegében.
A családi Márton-napon is talált magának Bálint szórakozást. Itthon is szoktunk táncolni (kézen-fogva megyünk körbe-körbe), de most erre még alkalmasabb partnert talált Kata személyében.

Zene se nagyon kellett hozzá.

Hogyan készülnek nálunk a blogbejegyzések?

Hát így:

Villámpost

A tegnapi nap két fő történése (amit a történelmi hűség miatt dokumentálnom kell):
1. Kamcsika nyelvét fölvágták. Hogy majd jól tudja pörgetni az "r" betűt. Kb. annyi ideig tartott míg ezt begépeltem (félkézzel, mert a másik kezemmel Kamillát tartom az ölemben).
2. Lecseréltem a kismama farmeremet egy hagyományosra. Pedig a világ legkényelmesebb darabja egy gumis derekú gatya: nem kell gombolgatni, övet használni és melegíti a derekamat. Ha nem kérdezik meg a hétvégén - megint -, hogy babát várok e, akkor le se vetem...

Kamilla 7 hónapos

Ez itt az, aminek látszik.

Négykézlábon állás. Aki nem hiszi, nézze meg oldalról is.

Kamilla figyelmen kívül hagyva a javasolt mozgásfejlődési lépcsőket (úgy mint hasról hátra, majd hátról hasra forgás, kúszás) időnként négykézlábra áll. Hintázik egy kicsit előre-hátra, majd lepuffan.

Ez a hónap termése.
További termések: két fogacska, három centi (így összesen 68 cm) és fél kiló (így összesen 7,62 kg). A gyarapodás hátterében az áll, hogy a leányka elkezdett enni. Napi 1x, délutánonként benyom szinte egy teljes bébiüvegnyi kaját, ami akár ki is válthatna egy szoptatást, de Kamillának van egy külön gyomra erre, mert utána még bír szopizni is.

Beírattuk a csajt bölcsibe jövő ősztől. Pontosabban még csak jelentkeztünk, de nem voltunk ezzel egyedül, így kaptunk egy háromjegyű sorszámot. Kamilla egyébként már most rutinos és népszerű bölcsis. Uzsonna után, fél négykor megyünk Bálintért. Amíg Bálintot átöltöztetem, addig Kamcsi fekszik a kispadon, kiterülve mint a nagyalföld és fogadja a szintén hazamenésre készülődő bölcsisek érdeklődését. (Bálint ilyenkor rámászik a hugára, mutatván hogy ez a baba itt az ő játékszere...). A Mackó csoportban már két Kamilláról elnevezett játékbaba is van.

Fantázia világ

Hogy ne csak Bálint rosszaságait dokumentáljuk, arról is kell, hogy írjak, hogy okosodik ám ez a gyerek. Bár szókincsfejlődését erősen visszaveti, hogy a nap 90%-ban csak egy tagadószót gyakorol, de kezd például elvonatkoztatni.

Minap reggel öltözünk, s közli, hogy ő bizony nem az általam kiszemelt sapkát akarja felvenni, hanem a "tigris sapkát". Beletelt kis időbe, míg rájöttem, hogy barna csíkos sapkát kéri. Ezt itt ni.

Itthon is fel-felveszi. Csak úgy. Lehet, hogy a Micimackóból már nem csak a "Tigris színre lép" című epizódot kellene nézetnünk vele...
Aztán itt vannak szerepjátékok. Ki tűzoltó, ki rendőr szeretne lenne. K. Bálint pedig "lángos-pizzás bácsi vagyok" felkiáltással napjában többször megfog egy párnát, laposra gyúrt gyurmát vagy egy tányéralátétet, s hozza az általa készített kukoricás pizzát.

Dúl a dackorszak

Bálintnál dúl a dackorszak. Már régóta kedvenc szava a "nem". De nem csak úgy simán, hanem hangosan, mérgesen és összeszorított fogakkal. Egymás után többször ismételve. Eleinte még a "de igen" válasszal próbálkoztam, most már azonban sokszor ráhagyom. Legalábbis szóban nem vitatkozom vele, egyszerűen csak csinálom amit kellene. Vagy ha van időnk, akkor egy perc múlva újra próbálkozom nála. Itt például a vetkőztetéssel próbálkozom.

Az, hogy közben még vigyorog is, az csak a megtévesztés része...

Meglepő módon néha - szóbeli tiltakozást követően- mégis kooperál. De ha rászólunk vmi miatt - például ne kalapáljon Kamilla fején a főzelékes kanállal -, akkor borul a bili: dühbe gurul, eldobja ami a kezébe van, csapkod és rugdos. Legújabb mutatványai közé tartozik, hogy ha menni kellene, de ne nem akar, akkor leül a földre. Ez főleg akkor jó, ha az utcán, esőben adja elő. Anyukám szerint én a földön fekvést részesítettem előnyben, tehát a földre üléssel még mindig jól jártunk :-).
Mindamellett, hogy Bálint ilyen duli-fuli és imád verekedni (felmászik az ágyra és közli: anya, anya - vagy apa, apa - verekezzünk!), nagyon félős. Olyan dolgoktól tud félni, hogy csak na. Például az ultrahangos inhaláló gépből kijövő sópárától sikítva menekül. Hiába demonstráltuk, hogy Kamcsika is mennyire szeret inhalálni,

Bálintot nem sikerült rábírni. Így továbbra is tartja magát a standard bölcsi-nátha...
Visszatérve a dackorszakhoz, további megfigyelésem az, hogy - amint azt a mindenféle irodalmak is állítják - az agresszió valóban agressziót szül. Azaz, ha Bálint tombol és emiatt nálam is kezd elszakadni a cérna, akkor ő még jobban rákapcsol. Türelemjáték ez kérem szépen.

Apa szabadságon

Tóni szabit kapott. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a gyerekek és én egy hétig Sopronban voltunk. Közösen lementünk, majd Tóni ment vissza Pestre, s kikísértük őt Bálinttal az esti vonathoz. Fel is szálltunk vele, s pont azon poénkodtunk, hogy le kellene szállni, még mielőtt Kamilla vacsoráját (azaz engem) is elvisz a vonat, amikor is szép lassan, de határozottan kigördült a szerelvény az állomásról. Intercity volt. Nem állt meg a következő faluban.

A részletekbe nem bonyolódva az lett a dolog vége, hogy leszálltam Bálinttal az első adandó alkalommal, ott felszálltunk egy ellenkező irányba tartó személyvonatra és még aznap hazaértünk. Kamcsika megvárt az elalvással.

Bálint pedig életében először ült mozgó vonaton (bár mivel vaksötét volt odakint, a mozgásból keveset érzékelt).

Kamilla repül

Bálint anno elég gyakran előadta a repülős figurát: hason fekve kalimpál, keze, lába a levegőben. Igazából a mai napig csinálja. Tette ezt a gyógytornászok nagy bánatára, hiszen a csecsemőnek az a dolga, hogy letámassza a kezét, majd úgy forgolódjon. Kamilla is néha repül egyet.

Egyébként pedig ugyanolyan "rohamtempóban" fejlődik a mozgása: időnként, ha kedve szottyan, átborul a hátára. Ezt ugye két hónaposan láttuk először...

(Egy dologban azonban kétségkívül előbbre jár: B. kb.8-9 hónaposan esett le először a kanapéról, Kamillának ez tegnap már sikerült. A szemem láttára fejjel előre szépen lecsúszott a kanapéról, fejre állt, s csak a teljes landolástól sikerült megmentenem.)

Summa summarum, a dévényes gyógytornász kezelése alatt állunk megint és még mindig. S ha már itt tartunk, akkor szavazzatok Dévény Annára! (Magyar oktatás és köznevelés kategória)

Képet a falra!

Vannak dolgok, amiket Tóni nagyon nem szeret. Ilyen például a szép fehér fal elrondítása annak színesre festésével vagy szögek beleverésével. Sajnálja a falat vagy mi. Ezért elég kevés kép van nálunk a falon (amik meglepő módon jellemzően fehérek).

Kamilla keresztszüleitől azonban kaptunk nemrég egy olyan képet (pontosabban rajzot), ami miatt biztosan kerül szög a falba.

Már gyakorlom a szögelést.

Ui. Itt az "eredeti", színes verzió.