Tóni szabit kapott. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a gyerekek és én egy hétig Sopronban voltunk. Közösen lementünk, majd Tóni ment vissza Pestre, s kikísértük őt Bálinttal az esti vonathoz. Fel is szálltunk vele, s pont azon poénkodtunk, hogy le kellene szállni, még mielőtt Kamilla vacsoráját (azaz engem) is elvisz a vonat, amikor is szép lassan, de határozottan kigördült a szerelvény az állomásról. Intercity volt. Nem állt meg a következő faluban.
A részletekbe nem bonyolódva az lett a dolog vége, hogy leszálltam Bálinttal az első adandó alkalommal, ott felszálltunk egy ellenkező irányba tartó személyvonatra és még aznap hazaértünk. Kamcsika megvárt az elalvással.
3 megjegyzés:
Juj, de komoly! ;-) én is jártam már egyszer igy, és úgy megijedtem, hogy leugrottam a vonatról (nem gyerekkel voltam, még ifjabb koromban ;-), lényeg, hogy azért az egy durva művelet volt, térddel érkeztem a peronra, nadrágszakadás és enyhébb térd-és tenyérsérülés lett belőle...szóval jó, hogy ti nem ezt tettétek! :-)
Huh! És hol tudtatok leszállni?
Kapuváron szálltunk le. És ingyen utaztunk oda-vissza. :-)
Rendesek voltak a kalauzok.
Megjegyzés küldése