Nem szia!

Minap húztuk haza a bevásárlócekkert* Bálinttal, amikor is a járda mellett épp egy család kászálódott ki az autóból. Bálint 10 cm-es távolságból udvariasan bámulta őket. Az anyuka kedvesen rámosolygott Bálintra és köszönt: " Szia!"
Azonnal jött a válasz dulifulitól : "Nem szia!"
Még mindig minden nem-mel kezdődik. :-)

* Bálintot már Kamilla születése előtt elkezdte Tóni leszoktatni a babakocsizásról. Mindenhova gyalog megy Bálinttal azóta is. Csak én voltam sokáig kényelmes, s a biztonság kedvéért a sétákhoz vittem a sportbabakocsit is. Ha Kamilla is jött, akkor a testvérkocsit.
Mostanában azonban már csak akkor babakocsiztunk, ha bevásárolni mentünk, mert ilyenkor kényelmesen a babakocsi aljába szórtam a megvásárolt egységeket és nem kellett cipelni. Persze ilyenkor ő is beült. És ez nem jó, mert egyrészt így kevésbé fárad el (és otthon a szobában rohangál), másrészt Kamilla lassan kinövi a mózest és Bálint imádott sportkocsiját kapja meg.
A helyzet megoldására Jézuska hozott nekem karácsonyra egy "cekkert". Most így megyünk vásárolni.
(Egy jól sikerült esti felvétel, melyen Bálint szemei kicsit sem hasonlítanak egy ufóéra.)

Kritikus helyzetben Bálint is belefér. Már kipróbálta.