Bezzeg Bálinté már növekedésnek indult. Cseresznye ugyebár.
És idén már találtunk rajta termést is!
Két nap után aztán csökkent Bálint érdeklődése, s visszatért az autókhoz.
Kapott az ünnepelt egy saját kis tortácskát (kukoricadarából, csak ínyenceknek), hogy tegyen vele belátása szerint. Szemben Bálinttal, aki anno két kézzel hangosan nevetve szórta szét a cuccot, Kamilla óvatosan kiszedett egy-egy gerezd almát, megrágicsálta,
de a tortácska érintetlen maradt.
Legalábbis a kukoricás, mert a többi elfogyott.Ui.: Az egy kis gyertyát Bálint fújta el. Az ádventi szezon óta kitűnően elfújja gyertyákat. Cserébe azt elfelejtette, hogy hogyan is fújja ki az orrát.
Az elmúlt napok szeles időjárásában azonban az is kiderült, hogy más miatt is jó ez nekünk. A képen jól láthatóan fúj a szél és esik a hó. De legalábbis valami fehér nagyon sűrűn esik. 
s a labdamánia (legtutibb az autós labda) mellett van egy újabb hobbi. Bálint egy szemüvegbolond. Sose tűrte meg másokon a szemüveget, de most már nemcsak leveszi, hanem utána felrakja saját magára. Namármost ez dioptriás szemüvegek esetén közepesen jó ötlet, ezért itthon is napgépet hordunk. 
A gyerekek aranyköpéseit sokan szorgalmasan irogatják, nehogy feledésbe merüljön. A gyerekszájas sztorik helyett most a „gyerekkézre” fókuszálnék, mert ebből most több van. Azaz miket is ügyeskedik a mi kedvenc Bálint fiúnk. Most azt gondolom, hogy elég mély nyomot hagynak ezek bennünk (és néhány tárgyban), s nem fogjuk elfelejteni, de ki tudja… Ezért gyorsan leírok két kisebb esetet a hétvégéről.
Hortenziabokrot ültetünk. Nagyobb gödröt kellett ásnom, hogy beférjen a bokor földlabdája. Bálint homokozólapáttal segítette az előrehaladást. Épp a bokor behelyezésével bíbelődök, amikor hideg, nedves érzés önt el deréktól lefelé. Bálint belapátolta az agyagos földet a hátam mögött a gatyámba, ami guggolás közben némileg elállt deréktól. Nadrág, alsónemű és egyéb ruhadarabok teljes földtelenítése után még reménykedtem, hogy csak véletlenül talált be rossz helyre a nagy játék közben, de az öt percen belül megismétlődő eset minden kétségemet eloszlatta: Bálint jól szórakozik ezzel.
Másnap reggel arra ébredek, hogy valaki áll az ágyam szélén, paskolgat, hogy ébredjek fel és „Anya, Anya, úhhh” hangokat hallat. Bálint állt az ágy szélén tök meztelenül és … deréktól térdig kakisan. Ilyenkor azért nem örülök, hogy már egyedül le tud vetkőzni, sőt mi több rendszeresen kipelenkázza magát. (Persze biliről, WC-ről hallani sem akar.) Na megkapta a megfelelő utasításokat, hogy mit kell és mit nem kell tenni ilyen esetben. Az atyai és anyai intelmek megragadhattak benne, de jó mélyen bent ragadtak… Ma reggel gyanús motoszkálásra leszek figyelmes. Na vagy Kamilla megtanult kimászni a rácsos ágyból, vagy Bálint tesz-vesz a nappaliban. Az elém táruló látványt nem részletezem. Nem tudom mi játszódhatott le a kis fejében, de szerintem Bálint gondolta most nem szól, mert ezért múltkor kikapott. Akkor meg minek szóljon? Végülis logikus. Csakhogy így nagyobbra sikerült a terítési arány. A szőnyegek (igen, többes számban!) azóta is száradnak.
Ui.: Csakhogy a gyerekszáj se maradjon ki:
Bálint minden hétköznap délután 4 és 5 között úgy szólít, hogy „Anyuka”. A bölcsiben öltözéskor ugyanis mindig beszéljük, hogy kinek az anyukája jön és megy éppen. Sokáig én voltam „Bálint anyukája”. Most már csak „Anyuka”. J
és az elvártaknak megfelelően a homok dolog is eléggé izgatja. 
Nem akartam beleültetni a vizes és még eléggé hideg homokba. De még fél óra múlva is ott küzdött a homokozó szélén. 
Majd sikeresen belemászott. Hogy egész pontos legyek: fejjel előre beleesett. Így nem volt visszaút, egy szitán és egy újságpapíron helyet foglalt. 
Mindig meglep Kamilla "profizmusa". Az első homokozás alkalmával már lapáttal piszkálta vödörben lévő homokot, ahogy azt Bálinttól látta . Semmi két kézzel szórás, homokevés stb. Persze nincsenek illúzióim, hogy az se fog kimaradni.
Aktuális esemény: Tóni beszélget a szomszédokkal, akik megjegyzik, hogy milyen jópofa dolog, hogy ültetnek fát a gyerekeknek, s így Bálintnak is van egy kis fája a szomszéd utcában. Hoppá, mi is van a fa alatti táblára írva?
Anno valóban kértünk az önkormányzattól fát, de mivel nem válaszoltak, azt hittük off-os a dolog. Mentségünkre mondom, hogy a fa egy nagyon szép, most felújított ház előtt áll, amit mindig alaposan megnézünk, így nem volt alkalmunk a fákat vizslatni. :-) De mióta felfedeztük (egy hete), mindig megnézzük.
