Kami hordoz

Kami profi babahordozásban. Nem tőlem látta. Az ő fejéből pattant ki az ötlet, hogy a baba kezét beakasztja a pólójába és úgy viszi. De a baba mindig leesett, így felkötöttük.

Balázs fél éves

Balázsunk 6 hónapos! A 6. hónapban drasztikusan visszaesett babóka növekedési üteme: az eddigi havi egy kiló helyett csak fél kilóval gyarapodott. :-) Így most 8,91 kg, 71 cm, s 0 foga van. Rágicsálni nagyon szeret, mindent azonnal szájba céloz. Legyen az játék, ruha, függöny,

 

avagy épp egy bútordarab.

Az evéssel nem állunk sehogy, pontosabban annyi változás van, hogy most már nem tátja ki a száját, hanem becsukja és sokszor a fejét is elfordítja. Köszöni szépen, neki ilyen nem kell. És inni se kér, de imád játszani a cumisüveggel. 

Igazi téli baba ő. Nemcsak a színei miatt, hanem a melegtűrése, pontosabban nemtűrése miatt is. A múlt heti nagy melegben fehér kis arcbőre foltokban kipirosodott, nyaka tele volt melegkiütésekkel, s bár állítólag a babák nem nagyon izzadnak, az ő fején csorgott le... Kamilla csokibarna kezei között világít Balázs porcelánbőre.

A hasról hátra fordulás már elég profin megy, a hason forgás is, s a tolatásba is belelendült. A fenékfeltolás továbbra is nagy kedvenc, a minap egy kézkinyújtással egy időben elvégezve szabályos négykézlábat is láthattunk tőle egy másodperc erejéig.

Nagyon jó kedvű baba ő. Nemcsak, hogy mindenkire mosolyog, hanem sokszor hangosan kacag. A hétvégén életében először őt is megstrandoltattuk, s bevittem a medencébe is. Csak a lábfejéig mártózott, nézte Bálintot, aki vízipisztollyal tartotta rettegésben a többi fürdőzőt és hangosan, gurgulázva kacagott.

Mondások - Avagy kinek miről mi jut eszébe

Tegnap este Tóni hozza ki Balázst a fürdőből. Többiek még a kádban, beszélgetés, halk nevetgélés hallatszik ki. Apai kommentár:
- Ezek most olyan jól eljátszanak... Remélem nem lesznek betegek.

***

Bálint ma reggel Balázs mellett fekszik a kanapén, aki épp rúgkapál.
Bálint: - Majd én jól megszabályozlak.
Én: - Az mit jelent Bálint?
Bálint: - Megtanítom neki a szabályokat. Hogy jól viselkedjen. ... Mert én vagyok a főnök.

A bugyik

 A minap Kamcsi gondozónénije megkért, hogy az öltözőben fokozattan figyeljek leányunkra, aki előszeretettel rendezgeti a fésűket és cipőket. A cipőket felpróbálja, majd elteszi egy neki szimpatikus helyre. Aznap épp tetten érték, hogy a teraszra kimenő csoporttól lemaradva éppen megint cipőzik, így felmerült a gyanú, hogy Kamilla tüntette el (rakta más gyerek szekrényébe) az egyik kislány szandiját, amit napokig kerestek szülők és gondozók karöltve. 

Nos nem tudom Kamcsi e a ludas, de itthon Bálint cipőiben járkál (Bálintot ez nem különösebben izgatja). Az új szerelem pedig a bugyi. Pár napja, miután leszerelte magáról a pelust, adtam rá egy kis bugyit. Azóta sokszor előszedi a teljes kollekciót és felpróbál egyet.

 

 Aztán még egyet.

Majd egy másikat is.

 

A bugyizással egyidejűleg próbáljuk rávezetni, hogy akkor most már a bilibe termeljen. Tegnap kis és nagy dolog egyaránt oda ment!

A bilihasználatra van elöljáró példa Kamilla előtt, mint ahogy a természet lágy ölén is jó párszor megmutatta Bálint, hogyan is kell pisilni. Letol, kis terpeszbe áll, megfog, céloz. Kamilla ennek mintájára próbálkozik: letol, kis terpeszbe áll, úgy tesz mintha megfogná és csurgat. Javasoltam neki, hogy guggoljon le, akkor jó eséllyel nem találja el a lábát, de ezt a javaslatomat elutasította. Helyette inkább jó nagy terpeszbe áll.

Külön idő

 Júni elején Bálint óvónénije szólt, hogy menjek be az ovivezetőhöz. Na gondoltam ebből sok jó nem sülhet ki, s nem tévedtem. Kistestvérre, jogszabályra hivatkozva Bálint csak napi 4 órát lehetne az oviban. Év közben ezt nem érvényesítik, de nyáron e szerint kellene eljárni, hogy óvónők tudjanak szabira menni. A négy órás ovi azonban nehezen vállalható. Mikor az oviban végeznek az ebéddel, Kamilla már alszik a bölcsiben, így nem tudnám egyszerre elhozni őket. Kétszer visszamenni, főleg Balázzsal meg nem olyan vidám dolog. Így az lett a kompromisszumos megoldás, hogy teljes időben jár június végéig, aztán pedig egyáltalán nem. Egyébként is már összevont csoportok vannak. Múlt pénteken mikor mentem Bálintért, azt hittem bombariadó miatt kiürítették az épületet. Délután 4- kor ugyanis összesen 10 gyerek ha volt a 100-ból. Az iskola végeztével az ovi is kiürült. Tényleg nem értem, hogy hogyan oldják meg a 2,5 hónapot. 

Bálinttal valahogy a bölcsiben is mindig úgy alakult, hogy a nyarakat itthon töltötte. Első bölcsis nyarán, Kamcsi születése után a harapás ügy miatt 3 hónapra kivettük a bölcsiből, ez pont nyárra esett. Tavaly pedig május végén pillangóvírus ütötte fel a fejét a bölcsiben, én pedig Balázzsal a pocakban féltem, hogy elkapjuk, így aztán ismét kimaradt. 

Ezen a nyáron is folytatódik a sor, azaz az itthonlét. Persze júli közepén a bölcsi is bezár, de addig lesz két rendhagyó hetünk: Kamcsi bölcsiben, a fiúk pedig itthon.

A dolog jó oldala, hogy több időm lesz Bálintra. Már most nagyon érződik, hogy mindegyik gyerek igényelné a külön időt, azaz hogy csak vele foglalkozzak. Erre azonban akkor sincs igazán lehetőség, ha nem egyedül vagyok velük. Ha ugyanis Bálint és Kamilla is itthon vannak, akkor nem lehet külön-külön leülni velük, mert a "kirekesztett" is bejelentkezik.. Az ő közös játékuk mostanában pedig arról szól, hogy egymást hergelik, piszkálják. Se veled, se nélküled.

Bálinttal már lehetne "nagyfiús" játékokat játszani. De ha elkezdünk "Ki nevet a végén?"-t játszani, Kamilla nem elégszik meg a számára kiosztott bábuk rendezgetésévél. Egy idő után - érezvén, hogy most ő kimarad valamiből -  egyszerűen elcseni a táblát vagy éppen a dobókockát vagy visítva húz el engem, hogy ő most éhes. 

Szóval terveim szerint nagyfiús játékokat játszunk a "külön időben". Itt van pl. ez a kirakó, amit az ovis játékvásáron lőttünk (ovis játékvásár = megunt játékokat bevisszük, mások által meguntakat megveszünk, pénz az ovié ). Bálint is szívesen bíbelődik vele. .

A többletfigyelem persze Kamcsinak se ártana, de azt hiszem Bálintra még inkább ráfér. További kérdés, hogy az "én nem megyek, te mész" helyzetet reggelente hogyan fogják lereagálni.

Ui.: Az új tv. szerint 3 éves kortól kötelező lesz ovi, s hogy legyen hely, persze mindenkit elküldenek iskolába 6 évesen, hacsak nincs róla hivatalos papírja, hogy nem iskolaérett. S mivel az évvesztesség újra augusztus 31. után születettekre vonatkozik, Bálint épp hogy 6 lenne, mikor iskolába kellene mennie, két év múlva. 

Számomra nem kérdés, hogy kelleni fog neki az a plusz egy év. Elsősorban a figyelem és a koncentrációképesség miatt. A ovivezetőnő szerint azonban a következő két évben ez bőven változhat, inkább a szocializáció miatt fér majd rá az a plusz egy év. Szerinte ez tipikus lemaradás a többgyermekes családokban, mert egy gyerekre kevesebb szülői figyelem jut (neki 5 gyereke van). Érdekes, én pont azt gondoltam, hogy aki állandóan gyerektársaságban van, annak ez könnyebb. 

Aztán az is kiderült, hogy szocializáció alatt inkább szabálykövetést, a szabályok belsővé válását kell érteni. Így már értem, miért "visszahúzó erő" a testvér, főleg ha az kisebb. Kamilla még bőven tesztelgeti a határokat, újra és újra megcsinálja ugyanazt a hülyeséget. Persze, hogy Bálint is kedvet kap. Aztán majd Balázs szárnypróbálgatásai jönnek... Szegény Bálintnak, mint első gyereknek nehéz sora van. :-)

Idei első vizes élmények

A hétvégén az idei első strandolást is megejtettük a Gotthard Spa-ban. Bálint nem viccelt, karúszóval és úszószemüveggel is felszerelkezett, itt épp egy 20 cm-es vízmélységű babapancsolóban szeli a habokat.

Kamillánál tavaly óta nem sokat változott a helyzet:  válogatás nélkül gyalogolt bele az összes medencébe, vízmélységre való tekintet nélkül. De a neki hasig érő vízben se vehettem le róla a szememet egy pillanatra se. Ugrált, kicsúszott alóla a talaj, aztán elmerült. Egyszer, kétszer ... sokszor.

Balázs egyelőre kihagyta a fürdőzést, neki cumisüvegben jut a víz. De ahogy az evésre se kapott rá, úgy inni sem iszik, csak rágja cumifejet és mérgelődik.

Háttérben nudista testvérpár kerti pancsolása látszódik sikongatásokkal aláfestve.

Luca elballagott

Luca keresztlányom pénteken úgy döntött, befejezi az általános iskolát és ballagási ünnepség keretében búcsúzik tőle.
Balázs átaludta az ünnepséget. Kamilla viszont egy idő után unalmasnak találta a nézőtéren és mögötte való rohangálást, s gondolta, közelebbről is megszemléli az eseményt. Már Bálint is eljátszott a gondolattal, így aztán amikor Kamilla az ünnepség közepén tényleg berohant a zsúfolt nézőtérről a hívogatóan nagy terem közepére, Bálint is vidáman követte. Így természetesen én voltam a következő, aki szintén bement ...

Bezzeg a virágok átadásánál már nem volt ilyen nagy a bátorság.

Balázs (nem) eszik

Vészesen közeleg Balázs feledik szülinapja, ezért elérkezettnek láttuk az időt egy kis kanalas kóstolgatásra.A család apraja-nagyja összegyűlt a konyhában e jeles eseményre.

 

Kamilla pedig mutatta, mit is kellene csinálni, hogy bekerüljön az alma a szervezetbe.

 

A tátással nincsenek is gondjaink (alapjáraton nyitva van babóka szája), így az alma belapátolása viszonylag egyszerű. Aztán mintha mi se történt volna, Balázs néz rám mint a moziban. Az alma ott figyel a szájában, ő meg nyugalmasan leseget. Aztán ha hátrébb csúszik az alma, akkor elkezd öklendezni. Ilyenkor mikrogrammnyi mennyiségek lecsúsznak, a többi pedig kicsúszik. Egy idő után ezen akcióval sikerül kizökkenteni nyugalmából és elkezdi kiprüszkölni a kaját.
Már egy hete próbálkozunk, előrelépés nincs. Nem is olyan egyszerű dolog megtanulni enni. Vagy az almával van baja? Mindenesetre túlzottan optimista dolog volt mindjárt egy nagy zacskó bioalmát betárazni.

Balázs Mamival

Mamival

 

bújom a netet, hogy leírjuk a Vikiéknél tesztelt svájci répatorta receptjét.

Isteni lett!

Nagymama születésnapjára

Nagymamák mindig örülnek az unokákról készített fényképeknek. Mindig azonban nem lehet elsütni ugyanazt a poént, ezért kellett valami mentő ötlet. A kiindulópont ezúttal is sok-sok fénykép volt, minden családtagról legalább egy használható, közeli arcfelvétel begyűjtése után elkészíttettük a fordított* családfa rajzolt változatát.

 

Ez lett Nagymama 56. születésnapi ajándéka (vagy a 65. születésnapi, de miután a pincér szabad kezet kapott a számgyertyák tortára helyezésében, ő az 56-ra szavazott). 

* Azért fordított ez a családfa, mert elvileg a családfa egy valakinek az őseit - és nem a leszármazottjait - mutatja be. Ezen felbuzdulva a gyerek majd kapnak egy "ősöket" bemutatósat.

Bújócska

Mostanában ezt játsszuk:

Néha pedig egyszerűen csak befekszenek közösen a paplan alá és beszélgetnek.

Évzáró az oviban

Május végén már évet zártak az oviban. Ez alkalomból egy borítékban összegyűjtve minden szülő megkapta csemetéje éves termését, amiket a festés / rajzolás témakörben archíválandónak ítéltek az óvónők.

A papír alapú archívum nem hinném hogy sokáig megmarad, ezért gyorsan mentettem egyet digitálisan is. Van itt kérem sok minden: tűzoltóautó, fészek a fán (vmi miatt a fészek tök kék) stb.

Évzáró ünnepség helyett egyébként egy kicsit bénára sikerült "évzáró játék" volt, motivációs alapon. (Mint azt megtudtam, két módszer van az óvodai csoportfoglalkozások során. Vagy mindenkinek kötelező, vagy aki akar az részt vesz, aki nem akar, az meg nem vesz részt. A mi ovink ez utóbbi, motivációs irányt követi.) Ennek megfelelően Bálint ült az asztalnál, tömte magát pilótakeksszel és teljesen elzárkózott mindenféle aktivitástól. Sőt, nekem is kerek perec megtiltotta, hogy játsszak és egyáltalán, hogy elmozduljak mellőle. Ha fél méternél távolabb kerültem, keserves sírásban tört ki. Aztán amikor már elegendő kekszet fogyasztott, közölte, hogy menjünk haza.

Nem az a szereplős típus. Anyák napjára pl. megtanultak egy négy soros verset. Az érkező szülők egyesével mentek be. Akinek az anyukája bement a csoportszobába, az előre jött és ajándékátadás kíséretében elszavalta amit tanultak. Na a mi Bálintunk beült az ölembe, jó mélyen befúrta a fejét és nem mozdult. A vége az lett, hogy az ovistársak elmondták nekem a verset. Ekkor Bálint felpattant és elhangzott a jól ismert "menjünk haza".

Szerintem ez a szereplés dolog is olyan Bálintos: ha majd nagyon muszáj lesz, az utolsó utáni pillanatban (azaz iskolakezdés után), hajlandó lesz kérésre megszólalni. Addig se erőltetjük a dolgot, főleg hogy fű alatt - pl. ebéd közben- minden versike és egyéb tudomány elhangzik előbb-utóbb. Kamcsi viszont továbbra is ellenpontoz: akkor is mondja, ha nem kérjük. Szajkózza a hallott versikéket. Az aktuális sláger továbbra is a "Páncél csörren, kardom csillan" (Maszkabál). Továbbá új elemként megjelent a büdösözés. Az aktuális ovis káromkodás ugyanis a "büdös kaki". Ezt ismételgetik, aztán várják a hatást.

No comment.

Az ovira visszatérve. Bár délutánonként ha megjelenek, akkor mindig nagyon hazamehetnékje van Bálintnak, reggelente lelkesen megy az oviba, lelkesen üdvözli a barátokat, a dadusokat, az óvónéniket. Most épp Olivér "A barát", s ha mással is mer játszani Oli, Bálint mindig nagyon le van törve: "Olivér már nem a barátom" - mondja. Igy mostanság oly nehéz témákat feszegetünk, hogy egy embernek több barátja is lehet, avagy hogy anya felesége viszont nem lehetsz, mert fiú vagy, így max. a férje lehetnél (de abból már van egy anyának)...

Érdekes látni, ahogy okosodik, egyre több mindent ki tud fejezni. Már egy szimpla "hiányoztál" (régebben: "hiányoztam Neked") is szívmelengető tud lenni, de Bálint néha meglep egy ölelés keretében elhangzó "szükségem van Rád" avagy "olyan jó, hogy Te mindig itt vagy nekem" vallomásokkal is. :-)

Beindult a nyári szezon Sopronban!

A tegnapi beltéri játszóház után végre ki tudjuk használni a Mami házában rejlő lehetőségeket! Hinta, homokozó, kert, szomszéd kisfiú - így én csak ülök és blogolok...


- Posted using BlogPress from my iPad