2014. október 29., szerda

Balázs, a bátor

Nem tudom mi ennek az játéknak a neve, mondjuk csúszkának: amikor egy tárcsás sífelvonóhoz hasonló eszközre ráül az ember gyereke és csúszik lefele. Sopronban több játszótéren is van ilyen, a gyerekeink imádják. Bálint továbbra megfontolt. Őt csak módjával szabadott meglökni, különben nagyon visszapattant a végéről.  Kami vagány kiscsaj. Pille súlyával hasított. Lencsevégre kapni sem volt könnyű. 

Balázst először Tóni még kísérte, amikor csúszott, nehogy leessen. Aztán egyedül elengedte. Majd a harmadik alkalomtól kezdve nagyot lökött rajta. Balázsunk néha úgy csapódott be, hogy a tartó rúd vízszintesig kilengett, majd visszafele elindult a gyerekkel. Balázs hősiesen kapaszkodott. És imádta, annak ellenére, hogy ilyen túlélő arccal csúszott minden egyes alkalommal:
A menet végén leszállt, s közölte, hogy még egyszer. Kell az adrenalin.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Kötélcsúszda :) Üdv, Zsófi