2015. október 31., szombat

Peonza mánia

Bálintnak időnként eszébe jutnak dolgok. Valahol látott valamit, s bekattant neki, hogy WC papír gurigákat fessen. Persze a többiek is követték.
A suliban pedig azt látta, hogy a szomszédos 4. osztályos gyerekek szünetekben egy golyószerűséggel és egy madzaggal játszanak. Aztán már nemcsak a negyedikesek, hanem az ő osztálytársai is. Persze neki is kellett ilyen, de még a nevét se tudtuk. Amikor megtudtuk, akkor se lettünk okosabbak. Még nem hallottunk előtte a peonzáról. Bálint addig rágta a fülünket, hogy gondoltuk akkor veszünk neki egyet. A beszerzés se volt egyszerű, végül Mami hozott Sopronból egy piros, sárkányos peonzát. Öröm és boldogság. Aztán elkezdődött a gyakorlás, mert nem olyan egyszerű kipörgetni a cuccot.
Következő napokban Bálint vitte magával a peonzát a suliba is és a szünetekben játszott. Ezt meg is örökítette egy rajzban:
Majd jött a szomorú pillanat, amikor is peonza beesett a folyosón a lépcső alá, s nyoma veszett. Erről készült az alsó rajz. A peonza karrierjének mégsem ez vetett véget. A peonzát ugyanis a szomszéd osztályból valaki megtalálta és visszakaptuk. Ugyanakkor egy másik kisfiú egy túl jól sikerült pörgetéssel és dobással eltalálta a lámpabúrát a folyosón, így a peonzát kitiltották a suliból. Itthon azért még mindig sláger.
A rajzokat Bálint délutánonként a napköziben csinálja, szinte minden nap van egy termés. Néha beakad a lemez és egy témát többször feldolgoz:

2015. október 11., vasárnap

Boldog szülinapot Apának


Kamilla hercegnő apával a családi házavatóval egybekötött születésnapozáson

2015. október 9., péntek

Őszi erdő

Idén már Balázs is teljesen "használhatóvá"  vált. Azaz gyakorlatilag mindent tud ő is csinálni, mint nagyok. Délutáni alvás nélkül is megvan hétvégente (aztán az oviban bepótolja), így már ehhez sem kell alkalmazkodnunk. Gyakori hétvégi program, hogy reggeli után, azaz nem korábban mint 11 óra, útnak indulunk. Na nem azért megyünk ilyenkor, mert a gyerekek húzzák a lóbőrt, hanem mert hagynak minket aludni. Ők hétvégén is felkelnek legkésőbb 7-kor, aztán mesét néznek. Ennek hosszú mese esetén is vége van 8.30-kor. Aztán játszanak. Néha bejönnek persze mindenféle kérdéssel (Anya, ma vasárnap van? Anya, hol a ragasztó?) és kéréssel (Húzd fel a jelmezen a cipzárt!), de alapvetően elvannak. Ennek persze az az ára, hogy iszonyú kupit csinálnak a játszószobában és a nappaliban. Továbbá miután egy idő után megéheznek, mindenfélét összeesznek. Így mire mi felkelünk nem éhesek és hatalmas rendetlenség van. Na de hát a sokáig alvásnak ára van.
Visszakanyarodva az eredeti sztorihoz: előbb-utóbb elindulunk kirándulni, s 2 vagy akár 3 órát egy pihenővel már tudunk menni, anélkül hogy bárkit is vinni kellene. Balázs mindig talál rengeteg kincset az erdőben.
Néha pedig közösen gyűjtünk valamit: itt épp a Lővérekben egy zacskó szelídgesztenyét . Sajnos elég kicsit zacskót. De azért megsütöttük otthon.
 Ködös Normafa:

2015. október 7., szerda

Kirakó verseny

A játék lényege, hogy az itthon fellelhető összes kirakót össze kell rakni. Aztán napokig, hetekig nem engedni szétszedni.
Egyúttal a még ki nem pakolt dobozokat is megörökítettük a háttérben. Hátha egyszercsak kerül majd a helyére bútor, így minden dobozt ki tudunk pakolni, s el se hisszük hogy így nézett ki valamikor a nappali.

2015. október 1., csütörtök

Bálint, az iskolás

Bálint már egy hónapja jár az iskolába, s még nem is ejtettem róla szót. Pedig hát igencsak meghatározza ez a mindennapokat. Szerencsére az iskola nincs túl messze. Első nap pont akkor kezdődött az évnyitó ünnepség a suli udvarán, amikor hazaértem. Ezt onnan tudom, hogy hallottam itthon a kertben a hangosbeszélőt. De hát ahhoz, hogy 7.45-re beérjünk, azért 7-kor fel kell kelni. Bálint jellemzően ekkorra már felkelt, időnként azonban ébresztgetni kell. Szerencsére szeret iskolába járni. Az egyetlen szívfájdalma, ami miatt neheztel reggelente, hogy már nem nagyon marad ideje mesét nézni. 

Majdnem minden héten ültetés van, mindig máshol, mások mellett ül. Nem túl részletesen nyilatkozik az iskolában történtekről. A "mi volt ma a suliban" című kérdésre egyfajta válasz érkezik. "Jó". Amikor spontán eszébe jutnak dolgok, akkor azért megosztja velünk, hogy
- sajnos nem túl erős (?), mert nem tudja megcsinálni a torna órán a feladatokat
- piros pontot kapott, mert jól viselkedett (bár most már kezd leesni neki, hogy a piros pont inkább a jó feladatmegoldásért jár)
- valaki csúfolkodott az osztályban, s ezt megbeszélték közösen a tanító nénivel, hogy nem szabad, mert fáj a másiknak, de szerencsére őt nem csúfolták
- szerzett egy barátot, így már két barátja van...
- vagy éppen neki nincs barátja az iskolában
- időnként előad csujjogatós versikéket és kísérő mozdulatokat (a mindennapos testnevelés keretében a hétfői reggeli tesi helyett néptáncóra van)
És egyéb hasonló fontos dolgok. 
Életkép: Bálint bepakolja az iskolatáskáját a napközi végén.