Úgy alakult, hogy Kaminak minden évben ősszel levágattuk a haját. Aztán nőtt-nőtt, nyáron már elég hosszú volt ahhoz, hogy copfot csináljunk neki, ami a melegben és a vízben praktikusnak is bizonyult. Aztán ősszel levágattuk. Most ősszel azonban közölte, hogy ő meg szeretné növeszteni a haját. Hogy mekkorára? Hát mint Aranyhajnak. Így aztán elmaradt a fodrászolás.
Kb. egy hónapja elkezdte mondani, hogy ő bizony mégiscsak rövidebb hajat szeretne, meg is mutatta mekkorát: elég ha a füléig ér. Miután megbizonyosodtam róla, hogy komolyan gondolja (azaz még két múlva is ez volt a véleménye), nem kellett kétszer mondania: vágattunk.
Bár mindenki nagyon dicséri fürtjevesztett Kamillát, nekem azt hiszem hosszabb, szépen befont / copfozott hajjal jobban tetszik. De pont itt van a bökkenő: szinte soha nincsen neki szépen befonva, becopfozva, mert ehhez senkinek sincs türelme. Sem neki, sem nekem. Szóval igaza van a leánynak, tényleg jobb ez így.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése