Benedek keresztelője

Ma Benedek is reformátussá lett. Új templomban, új lelkész keresztelte, mármint nem az én nem ott ahol a nagyok keresztelője volt. A külső-felenföldi református templom annyira csúnya, hogy már szép...

Luca és Máté lettek Beni keresztszülei. Luca épp húsz éves, pont mint én voltam annó az ő keresztelőjén. Uh, húsz éve volt... Beni teljes öltözetet és két pár kis cipőcskét is kapott a keresztszüleitől e neves alkalomra. A cipőket azonban jóval tovább tartott ráadni, mint amennyi ideig utána rajta maradtak. Indulás előtt:

Bár a keresztelő az istentisztelet legeljén volt, Beni nem viselte túl jól a megpróbáltatásokat. Tóni szórakoztata egy ideig.

Aztán meglocsolták a szentelt vízzel (a nagyokat nagyon izgatta, hogy mit öntenek majd Beni fejére és mitől szentelt a szentelt víz), s nagy meglepődésében elfelejtett óbégatni.

Ezt követően azonban Tóninak ki kellett vinni az ifjú keresztényt, mert már nagy volt a nyugtalanság.  A nagyok egy ideig hallgatták az istentiszteletet, de aztán ők is leléptek a szomszédos helyiségben lévő játszóba, illetve ki a kertbe. Keresztelő és az istentisztelet után még megvártuk, hogy megkapjuk a keresztelési emléklapot, majd kereken 33-an gyűltünk össze nálunk Mami (és Nagypapa) által celebrált ebédre.

Xéni szuper képeket csinált nekünk a keresztelőről és azt követően is. Benike keresztanyával:

 Beni keresztapával (immár nekivetkőzve, gatya nélkül)

 Beni anyával

és a többi...

Benedek egyébként egy szép igét kapott útravalóul, valami olyasmi magyarázattal, hogy mindent sikerre visz, amibe belefog. Így legyen!