"Ki volt Dévény Anna?" - kérdezte tőlem Tóni minap, mikor meséltem, hogy bejelentkeztünk a Dévény Alapítványhoz vizsgálatra. Nos Dévény Anna nem volt, hanem van. Ma ezt személyesen is megtapasztaltuk. Történt ugyanis, hogy hétfőn felhívtak, hogy mégiscsak tudnak minket fogadni, mert valaki lemondta a pénteki időpontot. Így ma elmentünk és személyesen a fent említetett hölgyhöz (továbbiakban D.A.) kerültünk, aki ennek a manuál terápiás módszernek a kitalálója. A lábfeje miatt mentünk, de csak részben foglalkozott azzal. Először játszottak, megszeretgette őt. Mint utóbb kiderült, ez már a viszgálat szerves része volt. A lábfejére enyhe donga-láb tartást mondott, magyarán csámpás. Ezen kívül jobb oldali, enyhe izomtónus gyengeséget diagnosztizált. Mi is észrevettük pl, hogy a jobb kezével kevésbé aktív, de én azt hittem, hogy biztos mert majd balkezes lesz. Kezénél fogva ülésbe húzva úgy lötyögött a feje, hogy azt hittem leesik. Szóval nem tartja.
Summa summarum kezelésekre megyünk. Azt mondták, hogy örüljünk egyrészt, hogy ilyen körültekintő a gyerekdoki és elküldött minket, mert most még nagy hatásfokkal lehet fejleszteni. Másrészt örüljünk, hogy még ők is hosszasan vizsgálták és hezitáltak, hol és milyen eltérés van a normáltól. Persze mikor Tóninak ezt meséltem, közölte hogy bárkit odavinnénk, találnának valamit és minek hurcibálom orvoshoz a fiacskáját, amikor semmi baja.
Én azért örülök, hogy elmentünk. Egyébként Bálint baba nagyon elbűvölte D.A.-t, meg is dícsérte milyen kommunikatív, barátságos baba. Talán a rengeteg mosolynak köszönhetően D.A. mondta az állapotfelmérést vele együtt végző hölgynek, hogy ugyan nem vállalná-e el a bébi kezelését. Nos így esett, hogy jövő héten mehetünk az első kezelésre.
