Bálint udvarol

A mai postával érkezett egy kép VB-től, rövidke kommenttel.

Felhívnám a tisztelt figyelmet a fenti képre. Gyorsan tanul a kis betyár !:)

Óvoda előkészítő foglalkozások

Ha van egyetemi előkészítő, érettségi felkészítő és iskolafelkészítő foglalkozás, hát akkor biztosan van óvodai felkészítő is. Legalábbis nálunk most van. Az órák hétköznap délutánonként kerülnek megtartásra kizárólag rossz idő esetén. Résztvevők: K. Bálint, K. Kamilla (megfigyelő), Sz. Ágnes (foglalkozásvezető). A foglalkozások célja, hogy Bálint "finommozgásait" finomítsuk. Elsősorban rajzolás és gyurmázás segítségével. Egy foglalkozás 5 perc, ez után alanyunk felpattan és 5 perc szünetet tart (futkorászik fel-alá), majd önként visszatér a kisasztalhoz és ismét 5 perc foglalkozás következik.
Mivel Bálint nagyra értékeli, ha elismerik az ő teljesítményét, ezért újabban ki is tesszük a műveket. Mivel a gyurmagiliszta elég hamar kiszáradna, ezért inkább csak a rajzokat.

Ezek itt kérem csiga-bigák.

Ismét Dévényben

Bálinttal 10 hónapig jártunk Dévény tornára. Mondták, hogy vigyem vissza majd kontrollra, ha elkezd önállóan járni. Bár ez már tavaly decemberben bekövetkezett, nem vittem vissza, mert szemmel láthatóan a gyerek masszív, mint a keményre gyúrt tészta és szalad, mint nyúl. A minap azonban mégiscsak visszamentünk, főleg azzal a nem titkolt szándékkal, hogy akkor megmutatom Kamillát is (kontrollra könnyebb időpontot szerezni, mint új felvételre).
Kamilla igazából nagyon kis ügyi és bőven lekörözi Bálintot a mozgásfejlődésben - na mondjuk ez nem nehéz -, de ahogy dévényéknél megállapították: "suhintásnyit laza a válla, főleg a bal". Meg a gyerekdoki szerint is egy kis torna senkinek se árt. Szóval menjünk, ha akarunk. Hát most párszor akarunk, ma el is kezdtük.
(Egyéb megjegyzés: Az itthoni kiképzés miatt azt gondoltam, Kamilla nem túl érzékeny, mondhatni immunis a gyerekzajra, sírásra. Ezért is lepődtem meg, hogy Kamilla a mai Dévény kezelés előtt, alatt milyen érzékenyen reagált arra, ha egy másik baba elkezdett sírni. Ő is keserves sírásban tört ki.)

És ami a mozgolódást illeti: Hasról hátra már régen átbillen, meg a hátáról az oldalára fordul, ha van miért.

Pörög hason, tolat is egy kicsit és állandóan fel akar ülni, ha ölben tartjuk. Szóval alakulunk. Egyrészt örülünk minden új teljesítményének, másrészt az Bálintnál kiderült, hogy addig sokkal egyszerűbb, míg nem mozdul el onnan, ahova letettem. El se merem képzelni, mi lesz, ha már nem elég Kamillának a járóka, elkezd kúszni-mászni, Bálint pedig ugyanott rohangál. Mert az biztos, hogy ő is ugyanott akar lenni. Azt hiszem, hogy valamelyiket majd a mellékhelyiségbe is magammal kell vinnem.

Miezkorszak

"Mi ez? Az mi ez?" - kérdezi Bálint napjában egyre többször. Még akkor is, ha tudja a nevét az illető tárgynak. Azt hiszem ez a bemelegítés a fél év múlva várható "Miért?" korszaknak. Bár aki azt hiszi, hogy a miezekre mindig könnyű válaszolni, az téved. A kertben például rengeteg azonosíthatatlan akármi hever a földön, fűben.

Ébredés után

Mikor itt volt nálunk nyáron Luca, a keresztlányom, akkor szokott rá Bálint, hogy reggelente mesét néz. Luca ugyanis saját maga is érdeklődve végignézte a meséket Bálinttal. Aztán Bálint már magától kezdte el kérni a meséket. Így az ébredés utáni, de még reggeli előtti program a mesenézés lett. De persze csak úgy nézi, ha valaki ül mellette. Hétközben Apával, hétvégén Mamival. S néha Kamillával kiegészülve megy a korai mozizás.

S hogy miket néz? Ezzel nem vagyok teljesen kibékülve, de sajnos a Kisvakond meg hasonlók nem tetszenek neki (könyv formátumban igen). A Micimackót hajlandó megtekinteni, de amin fennhangon kacag az a Toy Story. Pedig asszem nem éppen ő a célközönség, hanem a nagyóvodások.
"Nézzük meg a Baz-t!"(Buzz a főhős) - mondja. De van egy sanda gyanúm, hogy Apa is szívesebben nézi a Toy Story-t.

Duma-gép

A várakozásoknak megfelelően Bálintnak - tovább erősítve a Kerekes vonalat - elég jó beszélőkéje van. Konkrétan egész nap dumál és ezt jó hangosan teszi. Egy olyan alkalom van, amikor fiúgyermekünk néma csendben ül, nem mozog és nem beszél kb 10-15 percig. Ez a pizzaevés. Néha hálálkodik közben ("köszönöm, köszönöm") és tapsol örömében (tényleg), hogy ilyen szuper vacsit kap.
A minap azonban mégiscsak volt egy olyan gondolata, amit meg kívánt osztani velünk a pizza mellett is: "Kamilla tejcit eszik. Anya eteti ciciből." Tökéletes ragozás és toldalékok.
Ha magáról beszél, akkor azért még mindig a 3. személy kerül elő (pl. "Kerekes Bálint eszik"), vagy ha kér valamit, akkor azt 2. személyben teszi ("kérsz inni"= kérek inni).

Kamilla 5 hónapos

Kisleányka ma 5 hónapos. (6,82 kg-nyi sonka 64 cm hosszan, 42 cm-es fejkörfogatban végződve). Íme a meztelen igazság.

Rögtön fürdés után, vizesen. Az esti program optimalizálása miatt egyébként a gyerekek együtt fürdenek. Bálint csobban, fogat mos és tisztálkodik (apai segítséggel), majd amíg ráncosra áztatja magát, addig Kamilla is csobban.

Fürdés után aztán nemek szerint csoportokat képezünk, és altatjuk a gyerekeket némi tejalapú folyadék segítségével. Ki cumisüvegből, ki ciciből kínálja, kinek mije van.
Az altatás mostanában hosszúra nyúlik, mert sokszor Bálint sem alszik el, csak ha valaki ott ül az ágy végében, hogy ne tudjon lemászni. Kamilla pedig az esti etetés után 9-10 óráig tágra nyílt szemekkel bagolykodik. Cserébe az éjszakák - főleg a hajnalok - is kicsit zűrösek mostanában. Bálint kis szünet után megint átjárkál hozzánk, Kamilla meg eltanult tőle valamit, mert az utóbbi két hétben teljesen váratlan időpontokban felébred. Szerintem nem azért, mert éhes. Persze ha már felkelt, akkor eszik is. (Itt kell megjegyeznem azt az érdekes összefüggést, hogy hétvégente sokkal jobban alszanak, mint hétközben. Hm. Mondjuk én is jobban szeretem a hétvégét.)
Gyanítom egyébként, hogy megkezdtük a fogzás kellemes időszakát. Ha eddig folyt, akkor most ömlik a nyála a kisleánynak. Fog persze még nincs, bár ha Bálint ütemét követi, nemsokára az is lesz.
Van viszont szájpenész. Már egy hónapja nem tudunk tőle megszabadulni. Grrrr....

Gyermekeink

Csináltam egy képet a minap.

(2010. szeptember)

Megkerestem a párját.

(2008. december)

Viszonyok

Miután Kamilla megszületett, mindenki tudott és mondott nekem egy számot, hogy hány hónap alatt enyhül a nagyobbik gyerekben a kistestvér érkezése miatti frusztráció. Persze ez a szám mindenkinél más volt. Én a 4-es számra voksolók táborához csatlakozom, azaz négy hónap után tapasztaltam jelentősebb változást.
Bár Bálintból nem lett szelíd kisangyal a nyár folyamán, de a maga módján most már nagyon is kedvesen szeretgeti Kamillát. Simogatja,

odamegy hozzá, átöleli, és mondja, hogy "szeretem". A nyomatékosítás kedvéért persze rá is fekszik.

Ilyenkor mentjük az alul lévőt.
Kiveszi Kamilla kezéből a játékot, de kérésre visz neki helyette másik ötöt. Beszélget vele (azokat a mondatokat, szavakat utánozza, amiket tőlünk hall): ""semmi baj, mindjárt jövök..." Kamilla pedig széles vigyorral hálálja meg a szórakoztatást.
Míg korábban csak meg akarta fogni, addig most már cipelgeti fel-alá a lakásban.

Kamcsi pedig békésen tűri. Igazán harcedzett kiscsaj, tényleg csak akkor törik el a mécses, ha komolyabb sérelem éri. Mert azért még előfordul, de egyre ritkábban.

Mazsola

Dúl a mazsola mánia. Úgy kezdődött, hogy kiette a Mami müzlijéből. Majd a kalácsból is (körültekintően megszabadítva a mazsolaszemeket a morzsától). Most pedig 1 zacskó / 2 nap a fogyasztás.

Reggeli, ebéd, uzsonna és vacsora is ez (lenne, ha nem csempésznénk mellé mást is).

Ismét bölcsiben

Közel három hónap kihagyás után Bálint ismét bölcsibe jár. Azaz vissza kell(ett) szokni.

Első hét
Nem könnyű az elszakadás (sírás, ajtóba kapaszkodás), s az ottlét sem, bár csak napi két órát tölt. Negyed tíz előtt ugyanis sose érünk oda, s ebéd után (fél 12) el is hozom.
Talán nem annyira mint az első beszokáskor, de most is megviseli szegényt a változás. Éjjelente rendszeresen átjön hozzánk, nappal pedig azt ismételgeti, hogy "Anya jön érted ebéd után!", még délután is, amikor már ott vagyok mellette.

Második hét
A reggeli elszakadás már kevésbé sírós, az éjszaka nyugisabb. De érdekes módon, amikor megyek érte, akkor meg nem akar hazajönni! Ennek azt hiszem két oka van: egyrészt a nagy piros játék tűzoltóautó, másrészt pedig valszeg meg van sértődve rám, amiért otthagyom.

Harmadik hét
Reggelente még mondogatja Bálint, hogy "bölcsibe nem", de aztán ha odaérünk, már siet be játszani. Már ott is alszik és nagyokat ebédel. Mikor megkérdezem tőle , mi volt az ebéd, mondja hogy főzelék. Milyen főzelék? Sárga - jön a válasz. (Közben az egész gyerek tiszta paradicsomszószos). Majd néha korrigál: husi is volt.
Mikor megyek érte, még mindig olyan kis zavarodott. Pár percnek el kell telnie, míg őszintén örül.

Ahogy közeledik a hétvége, egyre zökkenőmentesebben megy minden. Aztán eljön a szombat, de hát mit tudja ő még, hogy hétvége van! Mondogatja szombat reggel, hogy "Apa dolgozik, Bálint bölcsibe megy". Erre mi mondjuk, hogy ma nincs bölcsi, Apa se dolgozik. Vasárnap még párszor előkerül a téma, aztán hétfőre úgy megszokja, hogy megint nem akar bölcsibe menni. És Apa se menjen dolgozni...

Közlekedünk

Szeretném felhívni a KRESZ alkotói, a közlekedési lámpák gyártói és minden illetékes figyelmét, hogy megtévesztő a gyalogosátkelőknél elhelyezett lámpák zöld jelzése. Történt ugyanis - és történik azóta is -, hogy K. Bálint a gyalogosátkelőkön hatalmas terpeszben közlekedik, meg-megáll és mutogat a lába közé, és közli, hogy: KÖTÉNY! A "zöld bácsi" tehát nem megy a zebrán, hanem épp kötényt kap, csak a focilabdát eldugta valaki. Na így próbáljon meg valaki átérni az utca túloldalára a zöld jelzés alatt!

A közlekedési lámpák ismerete ("piros bácsi - nem szabad menni, zöld bácsi - szabad menni") már egész jól megy. Minap ülünk a kocsiban a pirosnál, én épp valamit kerestem, amikor is a navigáció megszólalt hátul a gyerekülésen: zöld!

A kedvencem azonban mégiscsak a GPS funkció: Kocsival indulunk el otthonról az egyik hétvégén, majd mikor Bálint látja, hogy jobbra kanyarodás (utunk a bölcsibe) helyett egyenesen megyek tovább, egy "Arra!" felkiáltással próbál korrigálni.

Az idei esküvői szezon vége

Tóni legjobb barátja is beadta a hétvégén a derekát, s megnősült. A vőlegény és a násznép az alkalomhoz illően ünnepelt.

("A házasság veszélyes üzem" gondolat jegyében került elő valamelyik ajándékozó ötlettárából e két munkavédelmi sisak.)

A kiskorúak is részt vettek e jeles alkalmon. Bálintot a templomban ismét hallótávolságon kívül kellett kísérni, mert a pap bácsi még épphogy csak köszöntötte a híveket, amikor is Bálint már háromszor fennhangon közölte, hogy menjünk előre és nézzük meg az elefántot. (Azóta se tudom, melyik szentnek a szobrát nézte elefántnak.)
A lagziban aztán fél nyolcig lehetett garázdálkodni.

Majd hazavittem őket, és Mamival ágyba dugtuk őket. (Az esti program futtatásához még mindig két ember kell.) Így az előétel és a leves kimaradt, de a főételre már visszaértem.

Kinga baba

Nem sokkal Kamilla születése után - "szakmai javaslatra" - kapott egy babát Bálint. A babát elneveztük Kingának. Eleinte még többször a kezébe adtam, de mivel ő magától nem nagyon piszkálta Kinga babát, ezért én is ráhagytam, s aztán csak porosodott szegény. Mármint a baba. Anno vettem a babához egy játékbabakocsit is. Persze szép rózsaszínt, mert csak olyan volt. Látva azonban Bálint "lelkesedését", azt gondoltam, hogy a babakocsit inkább megtartom majd Kamkának (most ezt a becenevet teszteljük, CLA fedőnevű kedves barátunk javaslatára).
Mostanában azonban Bálint egyre többször kézbe veszi Kinga babát. Ölelgeti, lovagoltatja, öltözteti (inkább vetkőzteti) meg ilyenek.

Hova is tettem azt a babakocsit?

EVK-s nyárzáró party

Szombaton elbúcsúztattuk a nyarat Etyeken. A búcsú olyan jól sikerült, hogy valóban elbúcsúzott aznap a jó idő is, de sebaj. A kint elkészített grilleket remekül el lehetett fogyasztani odabent is.

Gyermekeinket ráállítottuk arra, hogy foglalják le a házigazdákat.

Kamilla Adélt szórakoztatta (vagy fordítva),

Bálint pedig Áronnal ette az ezt meg az azt, ha éppen nem vonatoztak.

Áronnal nagyon szimpatizált Bálint, olyannyira, hogy búcsúzóul sajnos meg is kóstolta a fülét. :-(
Köszönjük az egész napos vendéglátást, ami esetünkben konkrétan egész napos volt. Ugyanis elsőként érkeztünk és utolsóként távoztunk (így lesznek elsőkből utolsók ...).