Az első (elfelejtett) névnap

Ma reggel etetés közben egyszercsak bevillant, hogy bizony elfelejtettük a kicsi lány névnapját, ami tegnap volt esedékes. Már amikor nevet kerestünk, akkor komoly ellenérv volt Tóni részéről, hogy egy karácsony és szilveszter közti névnap nem jó választás. Nem baj - gondoltam -, ez nem lehet a fő szempont.

Mégis megesett, hogy a karácsony utáni nagy vendégeskedésben -most éppen napok óta Sopronban, ahol mindig hihetetlen forgalmat bonyolítunk - elmaradt a köszöntés. Sebaj, pár évig még nem veszi zokon e mulasztásunkat. Kárpótlásul utánanéztem, hogy Kamcsikát nem a gyógynövényről neveztük el, hanem ő a latin Camilius nevű pasi női párja. Állítólag nemesi születésű, no meg pozitív beállítottságú és vidám. Itt pl. Lucával vidámkododott ma.

Szeret a középpontban lenni (igaz, igaz, igaz!), örök boldog típus. Nem ismeri a lehetetlent, mindennek a jó oldalát látja. Így legyen. Boldog névnapot kislány!