Szóval ezek után délelőtt-délután áztattuk a gyereket, aki ájulásig fáradt minden nap. S ha ez nem lett volna elég, csatakosra izzadt naponta többször a trambulinon (ahol most tanult meg ugrálni) és a labdás mászóvárban: A trambulin Tónit is nagyon izgatta, míg az utolsó napon nem tudott ellenállni és kipróbálta.
Remélem hétvégére már tudja majd rendesen mozgatni a nyakát, mert tegnap óta ezzel komoly problémái vannak. A példa azonban ragadós volt. Szülők gyermekeiket idegeneknek lepasszolták,
s mentek ugrálni.
Összességében szuper hely ez a gyerekek szórakoztatására és lefárasztására, de az a baj, hogy estére Te is ugyanolyan hulla vagy. Ha nem trambulinozol, akkor is. :-)
Azt gondolná továbbá az ember, hogy majd milyen nagyokat fogunk beszélgetni, míg a gyerekek játszanak, pl. Bobóországban.
Valójában mindenki rohangált a saját törpéi után, s két rohanás közt összefutottunk spontán avagy tervezetten. Például reggelinél, ahol a reggeli 2. percében még rendezett az asztal, mindenki a helyén ül és úgy csinál mintha enne is.
Megvolt az első idei strandélményünk is. Kamcsikának meg az abszolút első.
Bálint azért még tudott fázni a 28 fokos nyári napon, úgyhogy rövid kinti szereplés után mindig a beimádkozta magát a benti gőzbe.
Szép volt, jó volt, megyünk legközelebb is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése