2012. február 9., csütörtök

Nyomulás a konyhában

Gyerekkel együtt főzni jó dolog. Feltéve: 1. ha olyasmit csinálsz, 2. ha van idő, 3. ha a segítő gyerekek száma maximum egy, 4. ha az a gyerek elmúlt már két éves. De inkább három éves. Na már most nálunk a segíteni akaró gyerekek száma kettő. Ebből az egyik - aki nem múlt el két éves - nagyon akar, de még nagyon nem tud.
Eddig ami a pulton volt, az biztonságban volt. Most azonban amint belépnek a konyhába, azon nyomban fognak mind a ketten egy-egy széket és húzzák a konyhapulthoz, s törik ami törhet. A műanyag tányér is törik ám!
A székhúzogatástól valószínűleg odalent már agybajt kapnak, ezért gondoltam teszek a székek lába alá filcanyagot. De erről letettem, mert egyrészt még nem jöttek fel panaszkodni, másrészt pedig így legalább messziről meghallom, ha támadás indul a konyhapult ellen.

A kíváncsiságukat kielégítendő próbálkozunk a közös főzéssel. Kamilla olyan összetett feladatokat kivitelez, mint pl. a hámozott krumpli edénybe pakolása.Ha az ilyen feladatok elfogytak, akkor kölesgolyó főzéssel bízom meg.Ideális esetben addig Bálinttal pl. kikeverjük a gofritésztát. Még ideálisabb esetben Balázs addig türelmesen elnézeget minket. Nem ideális esetben káosz tör ki és evakuáljuk a helységet. Mint például tegnap este. Bár békésen indult a szilvásgombóc tésztájának előkészítése...
... a végére kanapén ugrálós tésztadobálás lett belőle.
Tanulságok:
1. közös főzést a takarítás napja előttre időzíteni.
2. következő konyhába egy körbeállható konyhaszigetet installálni.

3 megjegyzés:

Kriszti írta...

Hát Ági, szupermami vagy! Bevallom én csak hétvégén vállalom be a főzést, ami keddig kitart, a hét további napjaira segítő barátném a Foodexpress. :)

Ági írta...

A "szuperség" a kulisszatitkokban rejtőzik. Azaz anyukám megfőz mindent és néha rábeszélem, hogy ne küldje ki a gyereket se a konyhából. :-)

Kriszti írta...

Áááá így könnyű! Akkor helyesbítek szupernagyira! :)