Az első idei hó

Balázs születésnapján 10-15 cm hóra ébredtünk Sopronban. Nagy lelkesedéssel ment a hólapátolás,

a hóvár és a hóangyalka készítés.

Balázs 3 éves

Bali ma betöltötte a hármat. Nézzük a számokat: 17,5 kg, 103 cm, 25-ös láb, 20 fog. További számadatok: 3 nagy rosszaság /nap, 3 kisebb rosszaság /óra. Nagyon harcias, imád bunyózni. Ehhez minden adottsága meg is van. Iszonyúan masszív, tömör gyerek. :-) S amilyen komisz, olyan cuki és kedves is. Puszilgat és hízeleg.

Balázs: - Anya, szeretlek!

Én: - Én is nagyon szeretlek.

Balázs: - De én jobban.

Hatalmas szíve van, mindenkivel megoszt mindent. Balázs az újabb bizonyítéka annak, hogy az olyan tulajdonságok, mint az empátia, az nagyrészt veleszületett tulajdonság. Amin persze lehet rontani vagy javítani... Bali nagyon empatikus. 3 éves kora ellenére már most nagyon odafigyel másokra. Illusztratív eset következik. Épp vacsoráztunk a konyhában, ahol alapesetben öt szék van. De Mami is nálunk volt, így egy székkel kevesebb volt a kelleténél. Mami téblábolt, rendezkedett, amíg mi vacsoráztunk. Balázs amikor elsőként megette a vacsorát, felállt, s odament Mamihoz: - Én már végeztem, ülj le a helyemre!

Egyébként nyelvtanilag meglepően helyesen beszél. S hát fergeteges dumája van. Mindent eltanul a nagyoktól, aztán előadja a bölcsiben...

A nyári sikertelen kísérlet után most a karácsonyi szünetben ismét levettük róla a pelust. Az elmúlt egy hét tapasztalata alapján nappalra szobatisztává nyilváníthatjuk Balázst. Sokszor már nem is szól, hogy mennie kell. Csak megy, intézkedik és akkor kiabál, ha kész van. Mielőtt felszáll a biliről, közli hogy meglepetés. Aztán ha megcsodáltam a bili tartalmát, akkor közli, hogy "boldog szülinapot!", esetleg "boldog karácsonyt!". Mintha valami ajándékkal örvendeztetne meg...

A alváshoz a pelus és este-reggel a cumisüveg is maradt. Reggel két cumisüvegnyi tej és este is kettő . Az összesen 1 liter / tej nap. Itt egy bölcsibe indulás előtti tej-ráadás:

Az esti tej előtt pedig sokszor még bekakaózik a nagyokkal:

Imádja az állatokat. Mesekönyvben, plüssfigurában, műanyagbábúban is nagy sláger az állatos. Főleg a (ma már) nem létező fajták: úgy mint dinoszaurusz és sárkány. A Jézuska is ilyenekkel készült.

Este hányós vírus

Új, a szakirodalomban eddig nem ismert vírus támadott meg minket még december elején. Az általam adott neve: este hányós vírus. Az úgy kezdődött, hogy egy szép szombat délutánon ültünk a gyerekekkel a kanapén, mesét olvastunk, amikor is Bálint hirtelen kitette az uzsonnára megevett almát az APG egyik kötetére. Aztán 10 perc múlva közölte, hogy éhes, enni akar. Némi vacsora után másnap sokat reggelizett, bőségesen ebédelt. Aztán a vacsorát megint viszont láttuk. Ez így ment harmadnap is. Negyednap aztán már egész nap fájt a hasa (ez új elemenként lépett be), s napközben is hányt sokszor. Ötödik naptól visszatértünk a korábbi menetrendre: napközben minden oké volt, majd a délután kezdődő hasfájás esti hányásba torkollott. A hasfájást a hason fekvés enyhítette, ami néha furcsa pózokban történő bealvást eredményezett.

A további napokban néha volt pár tünetmentes nap, aztán megint jött az esti műsor. Ez így ment két hétig. Én ilyent még nem láttam. De az a két gyerekorvos sem, akihez elvittem Bálintot. Az az egy dolog nyugtatott meg, hogy nekem is közben gyakran fájt a gyomrom, de enni tudtam, éhes voltam. Azaz mégiscsak valami furcsa kórokozó lehetett. Ezt erősíti, hogy mire két hét múlva Bálint jobban lett Kami kezdte a dolgot. Ő azonban két nap alatt túl lett az "esti víruson". Hát ezt is megtapasztaltuk. 

Boldog vagyok!

A december 24-ei forgatókönyv a korábbi éveknek megfelelően alakult. Amíg a gyerekek délelőtt nagymamáéknál voltak, addig én feldíszítettem a karácsonyfát. Ebéd után hazatérve megcsodálhatták a feldíszített fát, amiről Bálint már előző este beszámolt, hogy hol fog állni. Tavalyról emlékezett erre. Idén már Balázs sem illetődött meg a fától. Mindegyik gyerek berontott a lakásba. odamentek fához és minden átmenet, rácsodálkozás nélkül nekiestek a fellógatott szaloncukroknak. Délután aztán csodával határos módon mindenki elaludt. Nyár óta ugyanis már csak Balázs alszik délutánonként. Legalábbis itthon, mert az oviban persze a nagyok is alszanak délután.

Szóval mindenki elaludt, s egyszerre keltek fel. Az elsőnek ébredő a többieket is felébresztette. Átöltözés után kimentünk a nappaliba fához. Alig tudtuk őket rávenni két dal eléneklésére, mert csak egy dolog izgatta őket: a fa alatt lévő csomagok.

Idén is ovis jelekkel látta el a Jézuska a csomagokat, hogy tudjuk melyik kié.

 Szerencsére a csomagokba a várakozásoknak megfelelő ajándékok lapultak.

Jó volt látni, ahogy örülnek az ajándékoknak. "Nem is voltunk jó gyerekek, mégis ennyi ajándékot hozott a Jézuska" - állapították meg, Már a vacsorát is bőven befejeztük, amikor Kamilla áttekintve és elrendezve a szerzeményeit elkiáltotta magát: "Boldog vagyok!" A fiúk is helyeseltek.

Ovis karácsonyi műsor

Idén kivételesen nem csak ádventi kézműveskedés volt az oviban, hanem minden csoport készült egy kis műsorral is. Bálinték nagyon sok dalt és verset előadtak közösen. Bálint elől állva, halkan, a kezét tördelve mondta amit kellett. Tudta a dalok, versek szövegét.

Két nap múlva Kamilláék csoportjában volt műsor. Tóni által készített videófelvétel azóta is nagy nevetgélés tárgya. Kamilla lányunk ugyanis minden karácsonyi dalra végig jókedvűen táncikált a sorfal közepén, cserébe se a versek, se a dalok szövegét nem tudta. Viszont mosolyogva illegette-billegette magát egy babával a kezében (néha a fejére téve azt).

Balázs énekelt a Mikulásnak

December 4-én már nagyon Mikulás-lázban égtek a gyerekek. Főleg Bálint. Emlékezett, hogy hol is találkozott tavaly a Mikulással, a régi munkahelyünkön. Mivel idén oda nem tudtunk menni, ezért Apa mostani munkahelyére mentünk. A büféasztal (igazi gyerekcsemegékkel, mint palacsinta, pizza, lekváros-vajas kalács) meglátogatása, bábszínház és játszóházazás után végre megjött a Mikulás is. 

A Mikulás azt kérte a gyerekektől, hogy énekeljenek neki. Az önként jelentkezők kimentek, s mikrofonba elénekeltek egy-egy dalt. Tudtuk, hogy nem a mi gyerekeink lesznek azok, akik kezüket-lábukat törve kimennek szerepelni, főleg nem Bálint. Tóni azonban egyik gyerek performansza után jó hangosan megkérdezte: - Bálint, nem mész ki? Bálint persze nyüszítve fordult el, az nem lehet hogy ő kimegy. De abban a pillanatban Balázs felpattant, átverekedte magát az előtte ülő gyerekseregen, odament a Mikuláshoz és minden zavar nélkül elénekelte neki a Hull a pelyhes-t. Annyira meglepődünk, hogy már csak a végét sikerült elkapni az előadásnak (Piros alma aranyág kivehető belőle).

A Mikulás pedig megköszönte "Bálint"-nak az éneket.

Aztán a gyerekek elképesztő fegyelmezett sorbaállással megkaparintották az ajándékukat. Amivel persze Bálint nem volt elégedett, mert csak egy kis Mikulás-díszt kaptak.

Ezért hazajőve itthon még lelkes csizmapucolásba kezdtek, hátha azokba már tesz valami finomságot a Télapó. 

Sok édességgel én sem készültem, ezért hogy ne legyenek másnap csalódottak, még aznap este elküldtem Tónit, hogy vegyen még pár csizmába valót. Na ez testhezálló feladat volt neki. Annyi édességgel tért haza, hogy 10 gyereknek is bőven elég lett volna.

Reggel aztán a fiúk jó korán keltek, hogy meglássák hozott-e nekik valamit a Mikulás - és megkezdődött a bontogatás...

Adventi készülődés

Itthon is elkészültek a mézeskalácsok. Az első közös szaggatáshoz képest sokat fejlődtek a gyerekek. Idén egész kitartóak voltak már. Bálint és Kamilla szép formákat szaggatott, sőt a tepsibe is sikerült átmenteniük a tésztadarabkákat. A díszítésre eddig még nem sikerült sort keríteni. Bár amilyen ütemben fogy, az lehet, hogy el is marad.

 Éneklés a második gyertya meggyújtásánál.

A körömlakkozás

Sose gondoltam volna, Tóni azt fogja kérni, hogy ugyan vegyek már körömlakkot a 4,5 éves lányunknak. Kamilla ugyanis rendszeresen úgy jön haza az oviból, hogy ki vannak festve a körmei és mellette körben a bőre is. S hogy mivel? Hát filctollal, amivel egyébként is színeznek az oviban. 

Nemrégiben pedig itthon felfedezte, hogy melyik fürdőszobaszekrényben tartom a körömlakkokat. A nagy felfedezést Balázzsal ketten követték el, aminek eredményeként a járólap, a fürdőszobaszőnyeg és a törölköző is befestésre került. Balázs egyébként nem tanult az esetből, mert a minap flipchartokhoz használatos fekete és piros filctollakkal az egyik fehér bútor fiókjait festette ki.

Na de visszatérve a körömlakkozáshoz, jobbnak láttam ha Kamilla ellenőrzött körülmények között csinosítgatja magát.

A Jézuska pedig már beszerzett egy 12 darabos vizes bázisú gyerek körömlakk készletet.