Lekopogom Bálint nem beteges, pedig jár közösségbe (ahova pedig pár gyereket notóriusan betegen is bevisznek, tegnap volt is emiatt fejmosás a szülőin, persze név nélkül). Eddig összesen háromszor volt beteg - két napos taknyokat leszámítva - de valahogy mindig az lett a vége, hogy antibio-t kellett szednie, ami aztán villámgyorsan helyre is tette. Így volt ez ezúttal is: egy hét tüneti kezelés után végül kapott antiobios cuccot a hörghurutjára, így ma egészségesnek lett nyilvánítva. Hál' Istennek, mert ezt már mindenki nehezen bírta. :-)
A sztori ugyanis mindig az, hogy kb. 3 nap levertség után szerencsére erőre kap és egyre jobban kezdi megunni az itthon létet (és az én szuper társaságomat), ami aztán a végén pokoli rosszalkodásba torkollik. Ma már komoly csapatot kellett felvonultatnom, hogy átvészeljük a helyzetet: jött a védőnő, aztán takarítólány (ő mondjuk nem a Bálint miatt, de az is egy program), gyerekdoki, Kriszti a babysitter (akinek az utóbbi időben az volt a feladata, hogy délutánonként 2 órát legeltesse a kertben Bálintot), Apa és este Nagymama zárta a sort.
Holnap már a bölcsiben kapja Bálint a reggelit - természetesen EU-konform módon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése