Nincs könnyű dolga egy elsőszülöttnek. Már a sokk - megszületik a kistesó - előtt megkezdődik a macera. Itt van például az ágykérdés, amikor egyik napról a másikra egy új ágyba kerül a gyermek. Az új ágy persze szuper, sokkal hamarabb kipiheni magát benne, így attól kezdve kitartóan 6-kor kel. S a zsákba futás világbajnokaként ébredés után azonnal meg is látogatja szüleit. Ma, lévén hétvége, 5.00-kor jelentkezett be.
Na de nem is az ágyról és alvásról akarok én most itt írni, hanem a még újabb bútordarabunkról, a biliről. Bálint hosszú hónapok óta ügyesen pisil, ha mondjuk neki. Kicsomagoljuk, de otthagyjuk alatta a pelust, majd jön a vezényszó: "Bálint, pisi!" Ilyenkor vagy rázza a fejét - hogy nincs pisi - vagy valóban csurgat.
Ezen felbuzdulva a héten Bálint kapott egy bilit. A boltban volt állatos, hercegnő trónos, autós stb., de végül egy egyszerű fehér darabot hoztam haza (mégse azt tanulja meg a gyerek, hogy az autóba kell kakilni). Azóta pedig Apa bilizik Bálinttal - mégiscsak férfidolog ez -, főleg este, fürdés előtt.
És van is termés, aminek megtekintésére már Anya is csatlakozik. Ekkor családi örömködés kezdődik, ami tapsviharba torkollik. Miután Bálint is megtapsolta saját magát, nyúl a bilibe, hogy közelebbről is megtekintse a terméket. Ekkor Anya távozik a bilivel, Apa pedig a meztelen fenekű Bálinttal.
Vérmes reményeket azért nem táplálunk - hiszen szólni még nem tud -, de a nyár végére jó lenne, ha már csak egy popsit kellene pelenkázni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése