Az első (elfelejtett) névnap

Ma reggel etetés közben egyszercsak bevillant, hogy bizony elfelejtettük a kicsi lány névnapját, ami tegnap volt esedékes. Már amikor nevet kerestünk, akkor komoly ellenérv volt Tóni részéről, hogy egy karácsony és szilveszter közti névnap nem jó választás. Nem baj - gondoltam -, ez nem lehet a fő szempont.

Mégis megesett, hogy a karácsony utáni nagy vendégeskedésben -most éppen napok óta Sopronban, ahol mindig hihetetlen forgalmat bonyolítunk - elmaradt a köszöntés. Sebaj, pár évig még nem veszi zokon e mulasztásunkat. Kárpótlásul utánanéztem, hogy Kamcsikát nem a gyógynövényről neveztük el, hanem ő a latin Camilius nevű pasi női párja. Állítólag nemesi születésű, no meg pozitív beállítottságú és vidám. Itt pl. Lucával vidámkododott ma.

Szeret a középpontban lenni (igaz, igaz, igaz!), örök boldog típus. Nem ismeri a lehetetlent, mindennek a jó oldalát látja. Így legyen. Boldog névnapot kislány!

Születés II.

Az angyalkák -közismertebb nevükön Nagyszülők - Tóninak és nekem is hoztak ajándékot. Egy kis bronzszobrot.

"Születés II."

Boldog karácsonyfa!

A bevásárlóközpontok nincsenek tekintettel a kisgyerekes szülőkre. Most még csak hagyján, de ha még jobban kinyílik a gyerek csipája, na akkor ember legyen a talpán, aki elmagyarázza, hogy miért van már mindenhol karácsonyfa, nekünk meg miért nincs. És hogy mások miért cipelik haza a fenyőfát, nekünk meg hogyhogy majd a Jézuska hozza.
Mivel a karácsonyi bevásárlást Bálinttal intéztük, így már számos karácsonyfa megtekintésén túl voltunk. Ennek ellenére Bálint- nagyon tisztelettudó módon - megilletődött, amikor 24-én a délutáni alvásból felkelve meglátta itthon a fát, ami balesetvédelmi okokból egy kis asztalon állt, alatta egy halom ajándék (röpke két és fél óra csomagolás).
Apa: - Bálint, mi ez itt?
B.: - Karácsonyfa.
Apa: - És mi van alatta?
B.: - Nagy asztal.

Anya: - Itt járt a Jézuska, hozott nekünk karácsonyfát és sok szép ajándékot. Az angyalkák segítettek neki. Bálint tudod milyen az angyalka?
B.: - Sárga. (Rövid gondolkodás) A villamos is sárga.

B. egyébként oly annyira belejött ebbe az ajándékozás témába, hogy azóta minden nap keresi a fa alatt (az újabb) ajándékokat.

Ja és az aktuális köszönés ala Bálint: "Boldog karácsonyfa!"

Karácsonyra készülődve

Idén elkerült minket Murphy (betegség sűrű programok idején), így a múlt hét a karácsonyi partik jegyében telhetett. A kollegiális és munkahelyi ünnepségek után vasárnap pl. jött hozzánk sok aprónép, persze jöttek a szülők - és leendő szülők - is.

Mivel az EVK-s csapat nagy része idén nem tudott csatlakozni, gyakorlatilag egy asztal körül elfértünk. Abba persze nem gondoltam bele, hogy ami pár éve még 10 fő volt, az most már 17. Jövőre pedig ugyanebben a körben 19 lesz. Ha egyszer majd mindenki ráér, akkor valami csarnokot kell bérelnünk.
Bálint imádja a vendégségeket, főleg ha neki is van társasága. Hát most volt. Boga Bálint nem viccelt, egy nagy kosár kisautóval érkezett, amit kiöntöttek a kanapéra, hogy a társaság autómániás részét egész estére lekösse.

Bálint csak néha jött oda szaloncukrot rendezgetni anyához,

vagy apához.

Tündérke 8 hónapos múlt

Kamcsika pénteken töltötte be a 8. hónapot. És pár napja tud valami újat: mászik! A kúszást kihagyta.

Furcsa látvány ez nekünk, mert a bátyja egy évesen kezdett mászni. Irtó cuki, ahogy a pici lány kepeszt a dolgokért. Bálint pedig sportot űz abból, hogy megvárja, míg Kamilla odaér a becélzott tárgyhoz és egy másodperccel megelőzve őt elhappolja előle a cuccot.

Mivel nem szeret egyedül lenni, ha kimegyek a szobából, azonnal mászik utánam.

Egyébként is anyás a kis drága. Főleg este. Ha átadom pl. Maminak altatás céljából, visít. Visszaveszem elhallgat. Megint átadom, megint visít. És nem adja fel. Legalábbis eddig mindig ő bírta tovább. Ez általában nem gond, kivéve mondjuk csütörtök esténként, amikor a Bálint felelős Apa teniszezik és B. se akar aludni, csak ha az ágya szélén ülök. Persze Kamilla nélkül. Így sokszor megesik, hogy gyermekeink 22 után is kukorékolnak.
De nem csak arról van ám pontos elképzelése, hogy ki altassa őt. Hanem minden sok minden másról is!
Evés téren most épp ramatyul állunk. Gyakorlatilag csak szopi van. Ez mondjuk a múlt héten beszívott első komolyabb betegségnek - gennyes mandula finom antibiotikummal - is köszönhető. Nagy növekedést nem is produkáltunk a hónapban. Egész pontosan 7,6 kg és 69 cm Tündérke, azaz egy dekát se hízott a hónapban. De hát nem lehet mindig csak hízni...

Felmászik és bemászik! Juj

Tegyük fel, hogy az ember lánya egyedül van otthon. No nem teljesen egyedül, mert ott van még két törpe, akinek testi épségét (és lelki békéjét stb.) felügyelnie kell. Tegyük fel továbbá, hogy hirtelen szükséghelyzet áll fenn. Ez előbb-utóbb illetve rendszeres időközönként előfordul. Nincs mese, meg kell látogatni a legkisebb helységet. Erre a kis időre a kettes számú törpét biztonságba kell helyezni, hogy ne veszélyeztesse őt az egyes számú. Erre vannak jól bevált módszerek, mint pl. kiságyba, járókába esetleg mózeskosárba fektetés. Egész pontosan csak voltak, mert mióta Bálint önállóan bemászik mindegyik fent nevezett eszközbe, azóta biztonságosnak nem mondható.

Bár már többször kiderült, hogy Kamilla elbírja Bálintot: szó nélkül elviseli, hogy Bálint ráfekszik (s közben ölelgeti: "ő a testvérem").
Az azonban, hogy a babakocsi vázán pontosan hogyan tud felmászni és bemászni a mózeskosárba Bálint, az számomra is rejtély. Még nem sikerült tetten érni, csak egy idő után kiabál, hogy vegyem ki. Ha egész álló nap ezen törném a fejem, akkor se jutna eszembe annyi rosszaság, mint ennek a kisembernek.

Béna fotó a Mikulással

"Kedves Szülők! Örömmel értesítjük Önöket, hogy a Mikulás napi arcfestésről készített képek elkészültek." Nos arcfestésnek Bálinton nyoma sincs - mert hát ugye a festéktől piszkos lesz, és ő abból köszöni nem kér -, de béna arckifejezéses képből kaptunk vagy ötöt.

Ez amolyan zavarban vagyok arckifejezés. Általában még a kezét is a szájába tömi.

Vártuk a Mikulást!

Ez a kérdéskör elég régre nyúlik vissza. Tavaly itthon látogatta meg Bálintot a Bence álnévre hallgató Mikulás, akitől minden jelen lévő kiskorú félt. Bálint ekkor még nem tudott beszélni. Nyár elején aztán elkezdte mondani a magáét, majd egy szép meleg júliusi napon egyszercsak közölte, hogy ő bizony fél a Mikulástól. Erre a témára eléggé rákattant, s gyakorlatilag azóta is napi szintű téma volt ez minálunk. Annyi fejlődést sikerült elérni, hogy a Mikulással kapcsolatban egy idő után már inkább azt emlegette, hogy hoz majd neki szerelőpadot, kisautót és ajándékot. (Az ajándék, mint gyűjtőfogalom még nem teljesen tisztázódott le.)
A várakozás jegyében tanultunk dalt (Hull a pelyhes...) és mondtuk, hogy a Mikulás akkor jön, ha esik a hó. Na erre a kitűzött dátum előtt másfél héttel, november végén megjött az idei első hó. A kommunikációt tehát ki kellett egészíteni azzal, hogy mivel most esik a hó, a Mikulás elindult, de nagyon messze lakik, ezért sokáig fog tartani mire ideér.
Aztán nagy nehezen, december 6-án ideért. Majd ideért még december 7-én és visszalátogatott 10-én is. Idén ugyanis nem maradtunk le a bölcsis Mikulásról, H1N1 járvány se volt, így a céges Mikulás se fújt visszavonulót, s itthon és a Nagymamánál is járhatott a Mikulás, mert volt némi ajándék.
A Mikulás bácsi megdicsérte Bálintot, mert nagyon kedves a húgával (öööö...., de legalábbis igyekszik)

és szépen játszik vele.

Valóban egyre inkább elszórakoztatják egymást: egymás mellett játszanak, Bálint néha odaszór valamit Kamillának, amiért ő borzasztó hálás, egészen addig amíg Bálint el nem szedi tőle...
A Mikulás persze megfogalmazott némi javító szándékú üzenetet is, miszerint nem szabad dobálni a játékokat. Ugyanis elég gyakran repülnek nálunk a tárgyak (s továbbra sem szívesen laknék a miénk alatti lakásban).
S most, hogy a Mikulás témát kimerítettük, jöhet a Jézuska-sztori!

Kérdések

Megállapítottuk, hogy Bálint tájszólásban beszél. Palócosan. Pedig ha jobban belegondolok még nem járt kis országunk ama vidékén, ahol ez szokás.
Mostanában pedig már kérdez is.
#1 Minap este cselleng a lakásban - azaz feltűnően unatkozva járkál-, s bejön hozzám a konyhába és azt kérdezi: "Mi a helyzet?"
# 2 Tegnap délelőtt palacsintát sütöttünk Bálinttal. Na persze csak játszásiból, mert igaziból nálunk csak Apa süt palacsintát (minden héten min 1x). Szóval a palacsintasütőbe behelyezte a laposra nyomkodott gyurmát, majd rájött hogy valami nem stimmel: "Hol az olaj?".

Kicsi a rakás

Tóni elég népszerű esténként, hazatérve a dógozóból.

Gyermekjáték felnőtteknek

Hozzátáplálás apai módra

Egyet neki,

egyet meg neki.

Kamilla felült!

Ebbe a pozícióba saját maga keveredett. El is volt jó ideig, de aztán megmentettem... Forogni anya nagy bánatára nem nagyon forog, cserébe négykézláb áll meg felül...

Published with Blogger-droid v1.6.5

Homokozás télen

Ősszel sokat gondolkodtam rajta, hogy a homokozót hogyan téliesítsem, mivel fedjem le. A nagy gondolkodás közben végül a játékokat se vettem ki a homokozóból. Ma a fiúk kiásták őket a megfagyott homokból.

Végülis ezekkel nem csak homokozni lehet, hanem "havazásra" is kiválóan alkalmasak.

Megkezdődött az ádventi szezon

Eddig mindig Tóni bontogatta az adventi kalendáriumként szolgáló 24 kis zsákocskát. A helyzet idén nyilvánvalóan nem volt már tartható, új pályázó nőtt fel a feladathoz. (A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy Tóni sem mondott le a naponkénti meglepiről. Csak neki máshová van most bekészítve...).
Bár egy-egy Kinder csoki bekerült a zsákokba, Bálint igazából - szerencsére és egyenlőre - nem igazán szereti. "Fáj tőle a fogam"-mondja. Így viszont elég nagy fejtörést okozott, hogy akkor mi kerüljön bele.
Első nap előkerült pl. két nehezen beazonosítható szőrös golyó, amit bár én kivinek neveztem, Bálint ellentmondást nem tűrve focilabdának minősítette és ennek megfelelően elkezdte rugdosni.

A már kiürített zsákokat gyűjtjük a falon, hogy aztán ha az összes teli zsák a csillárról lekerül falra, megjöjjön a Jézuska. A Jézuska mibenlétét egyenlőre azonban nem firtatjuk, mert még a Mikulás-felkészítő tanfolyam zajlik. Elég túlterhelt egy időszak ez....

Mai gondolatok, csak úgy vegyesen

Biztos nagy az öröm sokaknál - pl. Bálintnál -, de én megőrülök ettől a hótól. Saját vigasztalásomra kerestem is gyorsan egy képet a novemberi tavaszról, ami nem is olyan rég volt.

Na de visszatérve a havas valóságba: Nem tudunk elindulni se gyalog - mert a babakocsit hóban tolni nem nagy vidámság -, se kocsival - mert csúszkálni a környező meredek utcákon sem nagy vidámság.
Bálintot pl. ma reggel szánkón szállította el Tóni a bölcsibe, ahol mostanában - a bezártság okán - kreatívkodnak. Festés van meg krumplipecsételés, aztán az elkészült műveket kiteszik az ajtóra, ráírva, hogy ki alkotta. K. Bálint feliratú alkotást még sose találtam. Gondoltam a minap, rákérdezek Bálintnál, hogy is áll ő ezzel a festés dologgal. Hamar jött a válasz: "Piszkos lett tőle a kezem."
Szöszölős játékokra továbbra se tudom rávenni itthon se. Max. pár perc rajzolás és gyurma után nagyon hamar elhangzik a "focizzunk" és a "bunyózzunk". Kamillában van minden reményem. :-)

Ölibaba

Kamillának van egy pár hete felvett új szokása, melyet egyes napokon sportszerűen űz: ha közelítek vele a járóka fele, elkezd hevesen tiltakozni. Őt ugyan ide ne tegyem bele! Ha még inkább elemében van, akkor semmilyen kézből letevést nem díjaz. Ha letesszük megsértődik, ha felvesszük, vigyorog.