Minden nap farsang

Szeretek erdőben sétálni. Tóni inkább az urbánus változatra szavaz, de azért sikerül rávenni, hogy kiránduljunk. A Normafa azonban több mint illúzióromboló - tekintve hogy hétvégén több az ember, mint a fa-, így általában csak Sopronban tartózkodásunk alatt vágunk neki az erdőnek. Nyáron már egy egész komolyat mentünk a két naggyal. Most hétvégén csak egy lájtosabbra menetre vállalkoztunk, mert Balázs is jött velünk, s a babakocsink nem egy terepjáró típus. 

E rövid felvezető után térjünk rá e bejegyzés tárgyára: a gyermekek öltözetére, főként a kiegészítőkre. Kamcsi baba nélkül mostanában sehova se megy. Bálint pedig továbbra is nagy fegyverkezésben van, kard és sisak nélkül nem mozdul. A hétvégi sétánk alatt Mami nokedlikeverő tálja is megtette sisakként az otthoni hiányában. Nem is értem miért mosolyogtak meg minket az emberek... 

E témakörben találtam még egy nyári gyöngyszemet. Közismert, hogy Bálint egy naturista. Bárhol és bármikor pucira vetkőzik. Előszeretettel teszi ezt a pl. trambulinban, ahol a zoknikat a kezeire húzza (bokszkesztyűnek kell), az alsónadrágját a fejére (sisaknak, mert a műanyag sisakot nem viheti be az ugrálóba). Új keletű kedvenc a csizmás kandúr, aminek hatására legidősebb gyermekünk 40 fokban is csak gumicsizmában volt hajlandó létezni. Valahogy így.

És igen, Kamilla fején az az izé Bálint alsónadrágja.