Balázs 14 hónapos és bölcsis

Először a számok: 14 hónap, 11,1 kg, 20-as láb, 8 fog (eggyel gyarapodott a napokban, így megvan alul-felül a négy). A fogai számát meghazudtoló módon eszik darabos kaját, persze csak amit szeret. Egy ültő helyében kakaós palacsintából vagy mondjuk túró rudiból kettőt is be tud nyomi. Nagy kedvenc még borsó és a kukorica. Főziből azonban továbbra is teljesen simára turmixolt a nyerő. Ez a tesókkal is így volt anno: vagy teljesen sima pépet vagy teljesen darabos kaját ettek. Az átmenet, azaz a kicsit már /még darabos főzi nem oké. Balázs egyébként továbbra is lelkesen étkezik mindenkivel. Háromnegyed órát gond nélkül elücsörög az etetőszékben.

Már szinte mindig két lábon közlekedik óriásbabánk. Még relatív nagy terpeszben teszi ezt, kis kezei oldalt kitéve, hogy egyensúlyozzon. Továbbra is nagy nyüzsiben érzi jól magát. Már régóta minden reggel sírt, amikor látta, hogy Bálint és Kamcsi elmennek. Ebben a hónapban azonban ez megszűnt, ugyanis ő is jön: Balázs bölcsis lett!

Ahogy Kamillával és Bálinttal is, már fél évesen jelentkeztünk az intézménybe. Úgy látszik tényleg igaz, hogy a nagycsaládosokat előre veszik, mert Balázst azonnal felvették. Így ameddig lehetett tartani a helyet, addig kitoltuk a beszoktatást, s csak február elején kezdtünk. Az első hét természetesen nagyon tetszett Balázsnak, hiszen egy-két órát játszottunk közösen a csoportszobában, aztán mentünk haza. Reggelente konkrétan rázta a rácsot a szobaajtó előtt, hogy mehessen már be. Második héten aztán már egyedül volt bent, s mi (Mami vagy én) a folyósón várakoztunk. Ez már nem volt olyan vidám. Egyik nap leesett neki a tantusz, sírt rendületlenül, majd elaludt. Arra számítottam  - ahogy Bálintnál volt -, hogy most egy hosszú, lassú folyamatot kezdünk, s még jobban fog ragaszkodni. Balázs azonban úgy tűnik túllendült ezen a dolgon. Harmadik héten már ott is aludt, s a negyedik hét végére ott tartunk, hogy reggelente sem sír (kivéve ha még leállok beszélgetni a gondozónővel), s vidám délután is. Azonban az ebédet, pontosabban a főzeléket nem eszi meg. Csak a gyümölcsöket, kekszet és egyéb nasikat, ha éppen van (mint pl. farsangkor). Mivel nem ebédel, ezért Mami már fél kettőkor (ekkor ébred) elhozza Balázst, én pedig négy körül megyek a nagyokért.

Eredetileg egyébként úgy volt, hogy Kamcsi és Balázs egy szobába, egy gondozónőhöz kerülnek. Ez nekem azonban nem volt szimpatikus megoldás. Egyrészt eleget vannak együtt itthon, másrészt pedig a beszoktatás miatt is nehezebb lett volna ezt kezelni. Ezért most Balázs a szomszéd szobában van. A két szobát egy elhúzható fal választja el, közös a terasz. Így szinte minden délelőtt találkoznak. Tartottam tőle, hogy Kamika miként reagál a helyzetre, de teljesen jól vette a lapot. Az elején, amikor Balázs sírdogált, átengedték Kamihoz, aki állítólag tök jó fej volt. Megvigasztalta, játszott vele, Balázs pedig örült neki.

Szóval reggelente már nem kettő, hanem három gyereket kell összekészíteni időre. Nem is szoktunk beérni, csak 9 után... Aztán megyek be az egyetemre. Ez a harmadik félévem, lassan el kellene kezdeni érdemben kutatni is, nemcsak órákra járni. De valahogy 10 és 15 óra között sokkal kevesebb idő van, mint 15 és 20 óra között...