Balázs 16 hónapos

Balázsunk 16 hónapos. A hónap új szava: Apa. Reggelente feláll a kiságyában (még mindig velünk alszik egy szobában) és mutogat Tónira: Apa, Apa!

Balázs jár, fut, szalad, rosszalkodik és verekszik. 

Rosszalkodás: Ami törékeny és túlélte Bálintot és Kamcsit, az Balázst nem éli túl és ripityára törik. Amely szekrényeket a két nagyobb soha nem nyitogatott és veszélyeztetett, azt Balázs tuti megtalálja. Nagyon pontosan tudja mit nem szabad, ilyenkor nagyokat vigyorogva szalad el a megszerzett kinccsel. 

Iszonyú masszív és nem egy érzékeny típus. Ha beüti magát vagy kap egyet valamelyik tesójától, azt nem veszi nagyon zokon. Cserébe ő is verekedik, sajnos nem csak itthon. Az utóbbi időben minden délután azzal fogadnak a bölcsiben, hogy Balázs bizony verekedik. Főleg a "kicsiket" (mindenki idősebb nála, hiszen ő a legfiatalabb a csoportban) bántja. Mindezt hatalmas nagy vigyorgások közepette teszi. Azt hiszem igazából ő ezt játéknak tekinti, csak hát ez a másiknak fájdalmas. Rendszeresen püföli Bálintot is itthon, de Bálint irtó kedves vele és sok minden eltűr neki (amit Kaminak sose tenne). 

Reméljük Balázst nem ítélik kényszerszünetre a bölcsiben, ahogy azt Bálinttal történt. Minap este ez volt a téma a vacsoraasztalnál. Tóni megkérdezte Bálintot (aki szintén elég kemény volt a bölcsiben, főleg harapásban volt erős):  - Bálint, Te mindig jól viselkedtél a bölcsiben?

B: - Igen, jól viselkedtem...

Pszichomókusok szerint nem szabad összehasonlítani a testvéreket. Nos ezt tudván és figyelembe (nem) véve azért vonnék még egy párhuzamot a fiúk között. Minap Balázs a kertben küzdött egy játéktalicskával. Miután nem sikerült neki eltolnia, felemelte, mérgében jól megharapta a talicskát és messzire elhajította. Bálint a mai napig, közel öt évesen is így kezeli a hasonló helyzetek. Az autó biztonsági öve, amit 4-ből 1x nem sikerül elsőre becsatolni, már jól meg van harapdálva. 

Szóval Balázs is méreggombóc. Ha már csupa "jót" írtam róla ebben a hónapban, akkor még egy sztori belefér. Balázsunk továbbra is nasikon él, normális kaját (kivéve fasírt és lencsefőzelék) nem hajlandó magához venni. Minap este már nagyon éhes volt, melegítettem neki "normális kaját", gondolván, hogy most kiéhezve majd megeszi. Na egy akkora hiszti lett belőle, hogy 30 perc sírás után álomba zuhant. S ébredés után se ette meg...

Mazsikának tehát vannak elképzelései a dolgokról. Ettől nehéz eltántorítani. Ha viszont azt kapja amit szeretne (pl. kakaós cornflakes), vigyorog mint a vadalma. 

Muskétás Bálint rajza

Minden évben egyszer bejelentkezem az oviba fogadóórára, amikor is az óvónéni 20 percben elmeséli, hogy szemünk fénye mit csinál (és mit nem) az oviban. Ági néni nemrég igazán pozitívan nyilatkozott Bálintról, miszerint ősz óta sokat fejlődött, s egyre több mindenbe bekapcsolódik, egyre több foglalkozáson vesz részt (korábban már írtam, hogy önkéntes alapon megy ez nálunk: ha van kedve részt venni a fejlesztő foglalkozáson, akkor részt vesz, ha nincs, akkor játszik mást). 

Azért is voltam kíváncsi rá, hogy mit csinál az oviban Bálint, mert egyrészt soha semmit nem mesél, másrészt mostanában elég kelletlen itthon. Egyre nehezebb leültetni magam mellé, hogy játsszunk valami értelmeset. Egész nap egy dologgal van elfoglalva: ő egy muskétás vagy lovag vagy ilyesmi. Harcol, ehhez kellékeket akaszt magára. Vagy épp muskétásokat néz / hallgat teljesen átszellemülve valamelyik mesében. 
Még korábban kaptuk azt a házi feladatot, hogy rajzoljunk többet itthon. Nos Bálintnak nem ez a kedvenc műfaja, de ezért próbálkoztunk (amíg be nem jött a jó idő). Ezek a fűben heverő húsvéti színes tojások hetek óta díszítik a hűtőnk ajtaját. 

Az oly régen várt ünnepségek

Egy szülinapot se előzött meg még ekkora várakozás, mint Kami 3. szülinapját. Február közepén tartottuk Bálint névnapi zsúrját. Azóta, azaz két hónapja napi téma volt Kamcsinál, hogy neki mikor lesz a szülinapja. Már nagyon jól tudta, hogy "áprilisban", bármit is jelentsen ez. Továbbá azt is nagyon jól tudta, hogy mit szeretne: rózsaszín epres tortát. Persze a rózsaszín színt úgy kellett megoldani, hogy vélhetően azért csokitortára fáj a foga mindenkinek. Így végül lett egy epres csokitorta a bölcsis köszöntésen (amiről az epret Kami állítólag leszedte, mondván, hogy ő nem szereti...), 

s lett egy rózsaszín marcipánnal borított csokitorta itthon, marcipán hercegnővel a tetején. Na ki fújja el a gyertyát?

 Kaminak végül nem sikerült, de akadt segítség Bálint és Kata személyében.

Hercegnő 3 éves

Kamilla hercegnő tegnap három éves lett. 15 kg, 97 cm és 25-ös láb.

A fiús környezet ellenére - vagy éppen ezért - Kamilla a legcsajosabb kiscsaj. Bármit kér, annak rózsaszínnek kell lennie, s hercegnőnek szólíttatja magát. Pont tegnap, a szülinapja délutánján voltunk ovikóstolón, azaz megtekintettük az ovit, amit Kami naponta kétszer egyébként is megtekint. Ráadásul kiderült, hogy Bálinték mostani csoportszobája lesz jövőre a kiscsoport, így még a szoba se lesz új neki... Na de a lényeg, hogy a leendő óvónéni megkérdezte Kamit, hogy hogy hívják. Mivel  Kamilla látszólag épp nem figyelt, én válaszoltam helyette: "Kamilla". Leányunk azonnal helyreigazított: "Nem, Hercegnő!". Ezek után nem meglepő, hogy születésnapjára is hercegnőt kért. Hogy ez pontosan mit jelent, azt nem tudtuk. Tóni mindenesetre valahonnan beszerzett egy olyan "hercegnő ruhát", amiről pár éve ő se gondolta volna, ilyet önszántából levesz a polcról és még fizet is érte. 

Kami persze borzasztóan örült a ruhának (ovis farsangi jelmezek kipipálva), már beöltözve fogadta a további ajándékokat (hello kittys hajkefe, korona és minden egyéb, ami egy hercegnőnek jár):  

 S természetesen a másnap reggel is ebben indult:

Fejlett öntudattal rendelkezik a kiscsaj. Avagy ahogy a bölcsis füzetben írják: "Kamilláról elmondható, hogy okos, öntudatos, irányító személyiség." A bölcsiben három barátja van, csupa fiú. Őket irányítgatja egész nap. "Konfliktushelyzet akkor alakul ki, ha a fiúk mást szeretnének csinálni, mint amit Kamilla kigondolt." - újabb idézet a bölcsis üzenőfüzetből. Ilyenkor aztán jön a verekedés, az itthon jól megtanult konfliktusmegoldási stratégia.

Reggelente fél 7 - 7 körül kell, a fiúk ekkor már ébren vannak. Bedönt egy cumisüveg tejet, kicsit nézi a mesét Bálinttal. Aztán felöltözik. Ha olyanja van, akkor teljesen egyedül levetkőzik pizsamából, kipelenkázza magát, elintézi a folyó ügyeit, majd felöltözik tetőtől talpig. Gyors és kevés reggeli után indulunk a bölcsibe, ahol mindenki ismeri Kamillát, ő is ismer mindenkit. Az ajtóba elé jönnek a kis barátai ha látják, hogy Kamcsi megjött. Valamit jól csinál a csaj. Napközben állítólag igazi jó testvér, segíti és vigasztalja Balázst, ha épp arra van szüksége Balázsnak. Itthon aztán szerepcsere van: Kamilla gyepálja Balázst, én pedig segítek és vigasztalok. 

Kamilla Balázsnak és Bálintnak is partnere tud lenni a játékban, de inkább Bálinttal játszik. Sose inspiráltuk őket, hogy nemüknek megfelelő játékkal játszanak, mindenkinek ott van a lehetőség, hogy autózzon, babázzon stb. De mégis így alakult: Bálint a muskétás, Kamilla a hercegnő, Balázs pedig a "királybaba". 

A napirendre visszatérve: a megcélzott 8 helyett általában fél kilenckor fürdenek, aztán öltözés, tej, mese és alvás. Kami azonban mesélés közben mindig kijön a szobából, hogy neki pisilnie, kakilnia kell. Húzza az időt. Egyébként nappalra szobatiszta, csak ha nagyon elfoglalt és nincs ideje kimenni, akkor van baleset. Alváshoz pelust kap itthon, de a bölcsiben már nem (heti egy baleset). 

Folyó ügyek intézése után visszatér a gyerekszobába, ahol Apa még mindig kitartóan mesél Bálintnak a lovagokról és a sárkányokról. Mese után aztán Apa kijön. Most már nem várjuk meg odabent, hogy elaludjanak. Általában megy már egyedül is az elalvás. Az éjszakák vegyesen alakulnak. Az év eleji durva időszak után nyugalmasabb éjjelek jöttek, de az utóbbi időben megint lejtmenet van.

Kihirdettük a tavaszt

Két hete hétvégén nem bírtunk tovább várni és kihirdettük a tavaszt. Ez abból állt, hogy kipakoltuk a garázsból a kerti játékokat, hintákat, homokozó dolgokat és a padot is. Gyerekek, megerősítve a szomszédba frissen költözött lányokkal, gyorsan át is érezték a tavasz illatát.

Aztán Sopronban már az idő is tavaszias lett, így a Mami közelében most épülő, de még átadásra váró játszótér minden nap telt házzal működött, ahol Bálint éppen lovagnak állt.

És ma a trambulin is előkerült, így a kert teljes felszereléssel várja kis gazdáit.

Új elemként pedig gyermekeink nem a saját lakásunkba, hanem a szomszédba rohannak fel a kertből, így most már kétszer kell őket összeszedni...

Egy korszak véget ért

Ezek itt az esti fektetéshez kikészített innivalók. Balról jobbra haladva Bálint, Kamilla és Balázs adagja. Nos igen, Bálint is ebből iszik. Mikor elkezdtük volna leszoktatni, addigra jött Kamilla, aztán Balázs. Mindig volt valami indok, miért engedjünk a határozott kérésnek (enyhe kifejezés), hogy ő bizony ragaszkodik ehhez a szertartásához.

Az újdonságérték nem is ez, hanem a harmadik cumisüveg megjelenése: Balázs ugyanis pár hete anyatej helyett lelkes kecsketej ivó lett. Az esti fürdetés után még vizesen, törölközőbe csomagolva meglátja a kikészített tejet, már két kézzel nyújtózik utána. 

Egy évesen még napi 4-5x szopizott. Szülinapja után aztán elhatároztam, hogy éjjel már nem lesz szopi, így háromra csökkent a napi adag. Majd hamarosan elhagytuk a napközbeni szopit is, s hónapokig megmaradt a reggel-este evés. Aztán egy nap elhagytuk az estit is. Tudtam, hogy tőlem nem fogja elfogadni a tejes cumisüveget este, ezért Tóni ment be vele a szobába. Balázs játszott a cumival, forgatta a szájában, s látszott rajta, hogy egy pillanatig sem merült fel benne, hogy ez most itt a vacsora és meg kellene inni. Tóni ekkor gondolt egyet, beült oda, ahol szoptatni szoktam, maga köré tekerte a szopipárnát, rátette Balázst. A kialakult reflexek aztán működésbe léptek, s az ismerős hely és póz hatására Balázs legurította az összes tejet. Most már beteszem a kiságyába, önállóan felhörpinti a tejet, hasra vágja magát és alszik (vagy nem). 

Egy korszak véget ért. 2007. novemberében, azaz 5,5 éve lettem terhes Bálinttal. Azóta vagy terhes voltam, vagy szoptattam, esetleg rövid ideig mindkettő. Ez idő alatt megettem kb 30 nagy doboz Gravida-t, 50 doboz MagneB6-ot és Kalciumot. Így általában a vérképem elérte a normál tartomány alját. Megettem a világ összes kajáját, rászoktam a bőséges reggelire, a meleg vacsorára és az azt követő pótvacsorára. 

Mostantól kezdve nem kellene annyit enni, de lehet gyógyszert szedni, komolyabban inni és hosszabb ideig távol lenni. :-) Ami az evést illeti, a szoptatás elhagyásával azonnal éreztem, hogy kevesebbet igénylek. Már nem voltam esténként farkas éhes. Gyógyszerek nélkül meglepően jól elvoltam, akkor meg minek? Egy-egy pohár bor eddig is lecsúszott (egy deci három óra alatt teljesen kiürül a szervezetből), a hosszabb távollét pedig még úgyis várat magára...

Húsvéti kanapéfotó

Kaminak csatokat hozott a nyúl. Ragaszkodott hozzá, hogy betegyük és kivételesen ahhoz is, hogy bent maradjanak... A fiúk pedig szerintem tökre hasonlítanak egymáshoz. Csak Bálintnak már sötét a haja. És nagyobb a feje (is).

Tojáskeresés és vizipisztoly

Idén először festettünk tojást a gyerekekkel. Pontosabban én festettem - kb 15 év után újra - azokat a darabokat, amik nem repedtek meg főzés közben és azt is túlélték, hogy Kamilla kezelésbe vette őket.

Azt, hogy szombaton tojást festettünk, a nyuszit pedig másnap reggelre vártuk a tojásokkal, nem okozott fennakadást a gyerekeknél. Inkább csak nekem okozott gondot, hova tegyem a tojásokat: a megmaradt hókupacokba vagy a hó mellé a sárba. A kérdést végül eldöntötte az eső: a tojások java része a lépcsőház különböző zugaiba került, pár darab pedig a ház előtti betonos részre. Hamar végeztünk a begyűjtéssel.

Másnap reggel aztán a fiúk locsolásra készültek. Először persze itthon kezdték. Bálint idén már szépen elmondta a verset és komolyan vette a feladatát: Kamcsi és én is kaptunk a vizet rendesen. 

Kamilla is mindenképpen el akart menni a fiúkkal locsolkodni. Igaza is van. Mégiscsak érdekesebb menni, mint otthon csücsülni.  Én is mentem anno apukámmal. Így én otthon maradtam Balázzsal, a többiek mentek locsolkodni. Kamilla szépen teljesített a locsolókörúton, egy tömött táskával tért haza, s aztán napokig a szerzeményeivel aludt. Szerintem jövőre is megy.