Szeretjük Tatát. Közel van, van tó és babakocsival is jól sétálható tópart, megfelelő vendéglátóipari egységek, állandó vurstli. Nem mellékesen nagyszülői bázis is található itt, ezúttal a mieinken kívül öt további unokával kiegészülve.
A legkisebbek:
Kiegészülve a középső korosztállyal:
És a legnagyobbakkal:
Standard programok: ebéd a Pikantóban, ezt követő palacsinta és ugrálóvárazás egy sarokkal odébb a parton, fogócska a réten.
Új elemként pedig pónicikli:
A hasonló programok nagy problematikája a délutáni alvás vagy épp nem alvás. Egy délelőtt nem sok mindenre elég (főleg ha 11-kor indulunk neki). Az egész napos programokat a nagyok már úgy-ahogy bírják. Balázs viszont elfárad, s ilyenkor beájul. Ezúttal ebéd közben az etetőszékben érte utol az álom, majd rövid alvás után visszacsatlakozott a programba. Kora este hazafele aztán mindenkinél lemerült az akkumulátor, s volt nagy horkolóverseny az autóban a hátsó sorban. Hazaérve pedig nagy sírás, mert fél óra alvás kevés volt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése