Balázsunk két éves. 14,3 kg, 16 foga van, 23-24-es lába és még mindig nagyon jó kedélyű kisfiú.
Balázs az utóbbi hetekben elkezdett beszélni. Napról, napra többet mond. Amikor december első felében öt napig távol voltam, teljesen ledöbbentem, hogy mennyit fejlődött a beszéde ez idő alatt. Már nem csak szavakat mond, hanem kisebb mondatokat is. Minap elalvás előtt (ami ezúttal ebéd előttre esett) még az álomba zuhanás előtt közölte: "Ebéd után eszünk csokit, jó?" :-)
Érdekes látni, hogy igazából nem tőlünk tanul beszélni, hanem Bálintot és Kamit utánozza. Épp ezért nála kimaradt, hogy saját magára azt mondaná, hogy "Balázs", vagy hogy "Te" (ahogy mi hívjuk). Saját magáról első személyben beszél és mindent nyelvtanilag helyesen mond. Pl.: "Én is akajok."
Bali pont annyira cuki és imádnivaló, mint amilyen eleven (szinoníma: rosszcsont). Ha egy fél percig nem figyel rá az ember, akkor már biztos valami illegálison tevékenykedik. Otthon már gyakorlatilag mindent eltettünk (vagy eltört, tönkrement stb.), amire nézve Bali veszélyes lehet. Komoly felügyeletre akkor van szükség, ha valahova megyünk. Itt az elől hagyott tárgyakat, nyitható fiókokat, szekrényeket Bali mindig fedezi fel. Gyógyszereket megkóstolja, körömvirágkrémet gyapjúszőnyegbe mélyen bedolgozza, bárszekrények és borospoharak tartalmát módszeresen üríti.
Bence, Bali keresztapja az együtt töltött karácsonyi délután után így búcsúzott tőlem: "Sok erőt kívánok Balázshoz!" Igyekszünk...:-)
1 megjegyzés:
Boldog születésnapot!
Noémi
Megjegyzés küldése