Évek óta az én tisztségem, hogy megírjam az új családtag érkezésével kapcsolatos első post-ot. Most sem szeretnék lemaradni róla :-) Így ezúton mutatom be, hogyan érkezett meg közénk Blogunk újabb főszereplője!
December 18-án egy szép napos hétfőre ébredtünk. Ági korán elment a szokásos orvosi vizsgálatra, ami a terhesség végén heti kettő CTG és egyéb vizsgálatot fedett. Az iskolás társaság elment az iskolába. Balázsnak az utolsó hét okán nem volt reggel 8-kor tornája az oviban, így őt én dobtam el az oviba, majd haza is jöttem, mert én már itthonról dolgoztam a héten. Mami pedig még Sopronban volt és készült hozzánk este. Igazán békés home office terveimbe bombaként robbant Ági telefonja, miszerint a reggeli vizsgálaton arra jutottak, hogy 12:15-re vissza kell mennünk, mert megindítják a szülést, mivel túl kevés a magzatvíz.
No erre nem nagyon voltunk felkészülve. Ági hazaért, semmi jele nem volt annak, hogy szülünk (Bálint esetén elfolyt a magzatvíz, Kamillával és Balázzsal is komoly fájásokkal indultunk neki a kórháznak), szépen összepakolt, én intéztem a dolgaimat, aztán fél 12-kor, nehogy elkéssünk már a szülésünkről, beindultunk a kórházba. Persze simán oda is értünk. Felmálháztam a cuccot, Ági körbemutatott mindent, lent a földszinten szépen bejelentkezett (ilyen sem volt még korábban, mentünk egyenesen a szülőszobára). Majd fent az osztályon megjött a doki (én korábban nem láttam még), elvégezte a papírmunkát Ágival, aztán kiutaltak nekünk egy remek szülőszobát (a 3-asat, ami azért érdekes, mert a Bálint is egy 3-asba született, ami ugye 12 órát tartott, így nem volt kérdés számomra, hogy most is ez lesz a vége, mert vele legalább úgy mentünk be, hogy voltak fájások).
Tekintve, hogy aznap az egész kórház program császárokat intézett az ünnepek előtt a műtőkben, a szülőszobákban nagy nyüzsgés nem volt, én nem is érzékeltem, hogy más is lenne rajtunk kívül. Valszeg nem is volt...
A szobában a kedves szülésznő feltette Ágit a CTG-re, majd közölte, hogy fél órát itt is lesz. Egy ideig követtem a számokat, amik ritkán mentek 40 fölé, így aztán arra jutottunk, hogy én elmegyek ebédelni, meg intézem a dolgaimat, nagy sűrgősség nincsen itt. El is mentem, közben Ági a CTG-n feküdt, majd megjött a doki és negyed 2-kor megrepesztette a magzatburkot. Mire én visszaértem olyan fél 2-kor addigra Ági elég komoly állapotba került. Az ágy szélén vajúdott, de láthatóan nem akart / tudott már sehová sem menni. Látva a helyzetet a szülésznő gondolta hasznossá tesz magát, így valami zselével méhszáj a védelembe kezdett, de közben maga is meglepődhetett, mert a következő pillanatban a fülére helyezte a telefonját és csak annyit mondott bele: "Gyere!". Ennek megfelelően megérkezett a doki is (aki közben azért egy császárt lenyomott a burok repesztés és a "gyere!" között).
Mint kiderült méhszáj már nem volt, így mindenki átállt a szülési üzemmódra és bár Ági szempontjából nézve jóval intenzívebb volt ez a szülés, mint a korábbiak, viszont gyorsabb is, mivel 14:42-kor meg is született Benedek.
A fontosabb paraméterek: 3,46kg, 56 cm. Kicsi babánk meglehetősen nyugodt volt születése után. Szépen nézegetett a kezemben meg alukált. Aztán szopizni is próbált, nem volt különösebben ügyes, de azért első próbálkozásnak megtette.
Hogy az egész folyamat pörögjön, ki is tettek minket a szülőszobáról fél5 körül, Benedeket felvitték, kapott ruhát, meg kicsit meg is vizsgálgatták, Ági is lepihent, én meg hazamentem a "nagyokhoz", akik közé most már Balázs is teljes joggal felvételt nyert, mert Benedekhez képest (is) óriási nagy :-)
Így nézett ki Benedek miután felöltöztették.
Aztán újdonságként (a korábbi gyerekek esetében még nem volt ilyen szolgáltatás) készült profi fotó is a gyerekről a kórházban, amit aztán elő is hívtak, remek ajándékot szolgáltatva a boldog családtagoknak.
Korábban a nagyobb gyerekeket nem vittük be a kórházba a kistesóhoz. Most ezen is változtattunk, főleg, hogy most azért nem egy 3 és 1,5 évest kellett navigálni. Így aztán ezúttal ilyen kép is keletkezett:
De a legjobb, hogy aztán csütörtök délben, tervszerűen haza is engedték Benit és Ágit is, így aztán az ünnepekre már minden kialakult, bejáratódott és együtt is tudtuk tölteni, amitől kicsit azért fáztam, hogy nem így lesz... (Benedek dec 23-ra volt kiírva, első két gyerek 1 nappal a kiírás előtt, Balázs pedig később érkezett).
1 megjegyzés:
Love.
Megjegyzés küldése