Egy hónappal ezelőtt szegény Kamilla így izzadt a nyári melegben: body, két hosszú ujjú pulcsi, tavaszi kabát, rajta egy téli kabát, két nadrág, sapka. Mindezt értetlen és sajnálkozó tekintetektől kísérve az augusztusi melegben.
Verejtékvizsgálaton voltunk. Mondták, hogy a gyereket jól be kell öltöztetni, aztán szaladni és ugrálni vele a kertben, hogy mihamarabb megizzadjon. Szegény Kamilla azonban a sok ruhától nem is tudott megmozdulni és a szaladgálás helyett sírás és lihegés lett. Végül egy óra alatt átizzadta amit kellett, aztán jöttek a kisebb szivatások. Úgy mint pl. a véréből megállapították hogy nem lisztérzékeny, a leheletéből pedig, hogy nem laktózérzékeny. Igen, igen, a leheletéből. Egyszerűnek tűnik, de három órán keresztül kellett időnként "lehelnünk", mindezt üres gyomorral (pontosabban cukrosvizes gyomorral).
Na szóval megszenvedett a leányka, de szerencsére a vashiányon kívül nem találtak semmit. Cserébe még mindig nem tudjuk miért megy a hasa oly gyakran. Most jobb híján a fogzásra és az örökölt dolgokra fogom, székrekedéses gondjaink ugyanis Kerekes vonalon nincsenek...
2 megjegyzés:
Egy ismerősöméknek van a kicsinek fruktóz intoleranciája, esetleg próbálkozz gyümölcs megvonással majd fokozatos visszaadással és figyelgesd, hogy nem-e valamelyik a ludas.
Én is a fruktózintoleranciára gondoltam. Egy másik ismerősömnél pedig enzimhiányuk van az ikerlányoknak, illetve egyiküknek valamilyen gombája is volt, nekik ezeket gasztroenterológus állapította meg, hátha érdemes tovább keresgélnetek és megtalálni az okot.
Megjegyzés küldése