Hárman egy szobában

Miután megérkezett a harmadik fekhely a gyerekszobába, Balázs átköltözött a nagyokhoz. Tóni és Bálint nagy lelkesedéssel szerelte szét Balázs rácsos ágyát.

.

Így bő 20 hónap után ismét felszabadult a hálószobánk. Rácsodálkoztunk, hogy milyen nagy így a szoba. Felhúztuk a régóta fel nem húzott redőnyöket, kinyitottuk a régóta ki nem nyitott erkélyajtót, s megállapítottuk, hogy milyen sokat nőtt a fenyőfa, már belógnak az ágai. Balázs ágya ugyanis jobb híján a hálószoba erkélyajtaja előtt volt eddig elhelyezve.

Az új felállás pedig a következő. Bálintté az emelet. Balázs alszik alul. Kami pedig maradt a helyén. Mikor terveztem az emeletes ágyat, s nézegettem a képeket, Bálintnak borzasztóan megtetszett egy hajó formájú ágy. Bár ez a vágya nem teljesült, de egy levehető kormánnyal és zászlóval igyekeztem kárpótolni. Kapott odafentre egy éjjeli lámpát is. Már többször rajtakaptuk a fiatalurat, hogy este alvás helyett "olvasgatja" a legókatalógust a lámpafénynél.

Asztalosunk átalakítási ötletével a kuckót is sikerült megőrizni. (Eddig ugyanis a kuckó "tetőszerkezete" az alsó ágy végoszlopán állt, ami most az emeletes ágyat tartja.)

Az íróasztalt kipateroltuk, helyére a gyerekasztal került, így minden gyereket és szinte minden  gyerekholmit sikerült egy szobában elhelyezni.

Az összeköltöztetéssel kapcsolatban eddig pozitívak a tapasztalatok. Egyszerre fürdenek és fekszenek. Az esti mesét mindenki a saját ágyán végighallgatja. Utána Tóni még bent marad, s akkor jön ki, ha legalább már Balázs elaludt. Reggel aztán aki elsőnek ébred, az átjön hozzánk. Ez Balázs szokott lenni, 5.40 és 6.20 közötti becsapódási idővel. Ilyenkor reménykedünk, hogy köztünk még visszaalszik több adag tej elfogyasztása után. Ha nem, akkor ő is beáll a reggeli mesenézők sorába. Kedvence a Bogyó és Babóca, már magának kapcsolja be.

Az utóbbi hetekben Kamillát is megszállta a jó szellem. Nyáron ugyanis hetekig, hónapokig a nappaliban aludt a kanapén. Az utóbbi időben saját ágyában alszik, de kétnaponta reklamál: ő is szeretne emeletes ágyat! Pedig hát az egyértelműen kiderült, hogy ő még kicsi hozzá.

Történt ugyanis, hogy egyik vasárnap délután letettük a két nagyot aludni a szobájába (ilyenkor Balázst a mi ágyunkba fektetjük le, mert délután ő hamarabb elpilled). Mivel nagy volt a csend, azt hittük, hogy bealudtak. Egyszer csak egy tompa puffanást hallunk a gyerekszoba felől. Megyek be, ekkor már sírás is hallatszik: Kamilla leesett az emeletes ágyról. De nem a létráról, hanem a 30 cm magas leesésgátlón átbucskázva landolt a földön! Felmászott Bálinthoz és az elmondások szerint "guggolt az ágyon aztán hopsz leesett". Két napig fájlalta a kezét, de szerencsére más baja nem lett. Mindenesetre új szabályok léptek életbe: emeletre felmászni csak Bálintnak szabad, ha mi nem vagyunk ott. Bálint feladata, hogy riasszon, ha illetéktelenek indulnak neki a létrának. Érdekes egyébként, hogy Balázst nem izgatja a dolog. Eleinte párszor nekiállt húzódzkodni, de aztán beletörődött abba, hogy ő lent marad. Egyelőre.